• eyelash growth serum
  • Ma 2021. április 14., szerda, Tibor napja van. Holnap Anasztázia és Tas napja lesz.

     

    "ÉLŐ PÁRBESZÉDRE TÖREKSZEM"



    Az IPOSZ XXVII. Közgyűlésére május 30-án került sor, amely egyúttal tisztújítást is eredményezett: a küldöttek a szövetség országos elnökévé választották Németh Lászlót, az Ajka-Devecser és Térsége Ipartestület elnökét.

     

     

     

    Elnök úr, az IPOSZ közgyűlése önt egy olyan nagy múltra visszatekintő szervezet élére választotta meg, amely egyrészt az 1884-ben létrejött ipartestületek szellemi letéteményesének, másrészt pedig a legkisebb vállalkozások legnagyobb érdekvédelmi szervezetének tekinti önmagát. Egy ilyen szervezet elnöki pozíciója hatalmas kihívás.


    Hatalmas kihívás és egyben komoly felelősség is. Az IPOSZ alelnökeivel és felügyelő bizottságával együtt teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy a szövetség megújítása elkerülhetetlen. Ez nem egyéni vágy, hanem szükségszerű és kényszerű lépés. Ennek első példája, hogy május végén a közgyűlés nemcsak tisztújítást tartott, de hosszú vajúdás után végre elfogadta az IPOSZ új alapszabályát is. A XXI. század kihívásaira megfelelő választ adni képes, nemzeti és európai szinten is elismerésre méltó szövetség újjáépítése, újjászületése a célunk. Az újjászületést emelkedettebb értelemben a reneszánsz fogalommal is szokás nevezni, remélem, hogy a magyar iparosoknak egy olyan IPOSZ-t tudunk majd újjáteremteni, amely magához tudja vonzani a fiatal vállalkozókat is, amelyhez megéri csatlakozni, és amely kiérdemli a reneszánsz jelzőt.


    Az IPOSZ hosszú évekig tagja volt az egykori Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, melynek szerepkörét részben a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) vette át. Néhány hónapja az NGTT-n belül megalakult a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), a munkavállalói és a munkaadói oldal, valamint a kormány háromoldalú érdekegyeztető testülete, azonban ebben az IPOSZ nem kapott helyet. Mit kíván ebben az ügyben tenni?


    Feltett szándékom, hogy az IPOSZ-t visszavezessem a tripartit érdekegyeztetésbe, ehhez azonban egy olyan szervezetté kell válnunk, amely kifogástalan minőségű szakmai javaslatokat és tanácsokat képes megfogalmazni a kormány és az állami hatóságok, hivatalok, valamint a társadalmi partnerek számára. Tekinthetünk nosztalgiával is a múltra, siránkozhatnánk, vagy felelősöket keresve vádaskodhatnánk is akár, de nem érdemes. Ezt az energiát inkább arra szeretném fordítani, hogy bizonyítsuk: az IPOSZ következetes, megbízható partner, amely olyan értékes információkkal tud a gazdaságpolitikai döntéshozók számára szolgálni, amelyeket sem az állami hatóságok, sem pedig más szervezetek nem tudnak összegyűjteni és rendszerezni.

    Az ipartestületeink csaknem 200 településen jelen vannak, továbbá 30 országos szakmai szervezet szakértelme is mögöttünk áll. Ez az országos hálózat egy olyan felbecsülhetetlen értékű struktúra, ahol az ipartestületi vezetők és az ügyintézők a nevükön szólítják a vállalkozókat, ahol olyan információcsere zajlik, amely a régió gazdaságáról valós képet ad, ahol az ügyeket nem bonyolítják, hanem elintézik, és pontosan tudják, hogy szakmailag és vállalkozóként ki hol tart. Teljes tisztelet illeti a többi érdekvédelmi szervezet és az MKIK szakmai munkáját, azonban nincs tudomásom arról, hogy az IPOSZ-on kívül lenne még egy olyan intézményi struktúra, amely ezt az élő információcserét helyi, illetve majd a létrejövő járások szintjén képes lenne megvalósítani.

    Biztos vagyok abban, hogy megalapozott szakmaisággal és előzékeny diplomáciával elérhetjük azt, hogy az IPOSZ újra saját jogán vehessen részt a háromoldalú országos érdekegyeztetésben. Nem akarok túlzóan fogalmazni, de az IPOSZ és az ipartestületek léte és tevékenysége nemzetgazdasági érdek, ezért a családi, mikro- és kisvállalkozásoknak, a kézműiparnak olyan mértékű érdekvédelemre és támogatásra van szüksége, mint amilyen szerepet a magyar gazdaságában értékteremtő munkájukkal és a foglalkoztatásban betöltenek. Hazánk felemelkedése csak új munkahelyek megteremtésével és a meglévők megtartásával képzelhető el – gondoljunk csak bele, hogy hány család életkörülményeinek javításához járulnánk hozzá, ha csak százezer kisvállalkozást tudnánk olyan helyzetbe hozni, hogy plusz egy főt alkalmazzon!


    Építőipari vállalkozóként nyilván ön is szembesült az állami adminisztrációnak a józan logikának olykor ellentmondó működésével, az Ajka-Devecser és Térsége Ipartestület elnökeként pedig az ipartestületi munka során az iparosok és a helyi politikai szereplők között kellett közvetítenie. Most mindezt országos szintre kell emelnie, mely eltérő munkamódszert és kommunikációt kíván…


    A gazdasági válság pozitív hatásaként is értékelhető, hogy a kormányzat olyan intézkedések sorozatát hozta meg, amely a vállalkozások adminisztratív terheit és az ügyintézéssel együtt járó kiadásaikat is csökkentették, azaz a pénz és az erőforrások végre egyre inkább ott maradhatnak, ahol szükség van rájuk, azaz a gazdaságban. A helyi politikai döntéshozókkal való tárgyalásaimról jó és rossz személyes tapasztalataim egyaránt vannak, azonban ezeket eddigi munkám során az Ajka-Devecser és Térsége Ipartestület elnökeként és az IPOSZ országos elnökségi tagjaként korábban sem egyéni szimpátia vagy antipátia kérdéseként kezeltem. Az IPOSZ országos elnökeként sem kívánok másként eljárni.  A politika, legyen bár helyi vagy országos szintű, egy sikerorientált szakma. A minisztériumokban tett eddigi látogatásaim során az elképzeléseinket pozitívan fogadták, ami reménykeltő, hiszen a kormányzattal közösek az érdekeink: sikeres politikával sikeres gazdaságot építeni, amelynek haszonélvezője maga az ország.

    Az ajka-devecseri ipartestületben minden tagvállalkozónkkal személyes kapcsolatom alakult ki, de kétségtelen, hogy országos szinten ezt képtelenség lenne megvalósítani.

    Az IPOSZ kommunikációját az őszinteségre és a szakmaiságra kívánom alapozni, ebben nagy segítségünkre van, illetve lesz a honlapunk, valamint az IPOSZ hivatalos lapjaként immár 56 éve folyamatosan megjelenő Iparos Újság és annak internetes portálja, melynek magas látogatottsága azt bizonyítja, hogy a kkv-kat érintő témák közérthető kommunikációjára igenis van igény a társadalomban.

    Ezek nagyon fontos kommunikációs felületek, azonban elnökként a tagsággal való élő párbeszédre is törekszem, ezért hamarosan elindítjuk a Facebook-on az IPOSZ oldalát, valamint az IPOSZ elnökének oldalát is, amelyek lehetővé teszik, hogy minél több tagunkkal legalább virtuális kapcsolatba kerülhessünk.

    Ez egy olyan innovatív kommunikáció, ami által a fiatalabb korosztályok számára is vonzóvá tehetjük az ipartestületi tagviszonyt, de egyúttal mindenki számára nyilvánvalóvá teszi, hogy az IPOSZ egy élő szervezet, amelyen belül komoly szakmai munka folyik, és amelynek nem kérdőjelezhető meg a társadalmi reprezentativitása.


    Nem titok, hogy az IPOSZ egy ideje anyagi problémákkal küzdött, amelyek erősen korlátozták az érdekvédelmi tevékenységre fordítható forrásokat is. Milyen lépéseket terveznek a működés anyagi fedezetének biztosítása érdekében?


    Anyagi szempontból kettős csapás érte az IPOSZ-t, a vagyonhasznosítási problémáinkat a gazdasági válság is tovább mélyítette, ráadásul időközben a kormányzat is kénytelen volt lefaragni a kiadásaiból, ezért tavaly az érdekvédelmi tevékenységünk támogatása is elmaradt. Borzasztó nehéz helyzet alakult ki, aminek az érdekvédelmi és szakmai tevékenység látta a kárát.

    Az új vezetés legfontosabb tennivalója az IPOSZ működéséhez szükséges anyagi és szellemi feltételek biztosítása. A tagság elsősorban ennek megoldását várja az új vezetéstől, meglévő vagyonunkat úgy kell működtetnünk, hogy a szaldónk pozitív legyen, csak olyan megbízásokat és pályázatokat vállalhatunk el, amelyekre nem fizetünk rá.

    Stabil anyagi háttér nélkül igen nehéz egy olyan csapatot felépíteni, amely magasan kvalifikált, a legkisebb vállalkozások életét jól ismerő és az IPOSZ ügye iránt elkötelezett szakemberekből áll.

    Ugyanakkor szerencsére azt is elmondhatom, hogy több olyan kiváló szakértővel tudtam már konzultálni, akik a kkv-k érdekvédelmét nem foglalkozásnak, hanem hivatásnak tekintik, így egyelőre – erkölcsi elismerésért tevékenykednek a szövetség érdekében. Vannak biztató jelek a megoldásra, azonban egy ideig az IPOSZ alelnökei és jómagam is a társadalmi vezetés mellett operatív feladatokat is ellátunk.


    Miként fog ez megnyilvánulni a mindennapok gyakorlatában?


    Kevesebb feladatot kell magunkra vállalnunk, azokat azonban vitathatatlan szakmai és erkölcsi színvonalon kell megvalósítanunk. Nem kell mindenben szerepet vállalnunk, nem kell feltétlenül mindenütt ott lennünk, de a még mindig tekintélyes létszámú tagságunkat érintő fontos döntések meghozatala előtt – kristálytiszta logikával érvelve és józan kompromisszumkészséggel felvértezve – hallatnunk kell a hangunkat. A szervezeti működésen is van mit javítanunk, hiszen a gazdasági problémák az emberek közötti kapcsolatokra is rányomták a bélyegüket. Sajnos olyan dolgok is elhangzottak, amelyek nem voltak teljesen helyénvalóak, történtek személyeskedések is, és olyan feltételezések láttak napvilágot, amelyek köszönő viszonyban sem voltak a valósággal. Ezt részben az ember természet adta tulajdonságának tartom, másrészt viszont úgy gondolom, hogy egymás nem kellő ismeretéből adódik. Éppen ezért az ipartestületek és az országos vezetés közötti bizalom megerősítését egyik fő feladatomnak tartom. Nem akarom szőnyeg alá seperni a bajokat, de a megtörtént múltbeli eseményeken változtatni már nem tudunk, a sebek feltépése pedig csak fájdalommal jár – ez pedig még sohasem vezetett jóra. Előre kell tekintenünk, és a közös pontokat kell megtalálnunk, amelyek mentén erősödhet az együttműködés és növekedhet a bizalom is – nemcsak köreinkben, hanem az IPOSZ iránt általában. Ezzel tartozunk a tagságnak.



    Fekete Zoltán

     


     

     

  • написание пресс-релиза
  • статьи для сайта
  • написание статей
  • новости для сайта
  • написание коммерческого предложения
  • продающий текст
  • копирайтинг
  • копирайтер
  • копирайтеры
  • SEO копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные кампании в интернете
  • обслуживание сайта
  • биржи статей