A különféle vegyi- és más veszélyes anyagokkal való munkahelyi érintkezés Európa-szerte veszélyezteti a munkavállalók egészségét.


 

Ezen belül is a nanotechnológiát tartják az egyik legaggályosabb területnek a 21 európai országot képviselő szakértők.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség Szakértői előrejelzés az újonnan megjelenő kémiai kockázatokról című jelentése megnevezi azokat a fontosabb anyagcsoportokat, amelyek új, egyre fokozódó kockázatot jelenthetnek a munkavállalók egészségére azáltal, hogy betegségek egész sorának kialakulásához járulnak hozzá, az allergiától és asztmától kezdve, a terméketlenségen át, egészen a rákig. A veszélyes anyagok nemcsak a vegyiparban fordulnak elő, hanem más területeken, így a mezőgazdaságban, az egészségügyben, az építőiparban és számos, a vegyiparon kívüli kis- és középvállalkozásnál is.

„Becslések szerint évi 74 000, munkával összefüggő haláleset köthető a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokhoz. Ez azt jelenti, hogy tízszer annyian halnak meg veszélyes anyagok miatt, mint munkahelyi balesetek következtében. Sok vállalkozás nem foglalkozik megfelelően a veszélyes anyagok megszüntetésével vagy helyettesítésével. A kémiai kockázatok kezelése különösen a kkv-knál és az alvállalkozóként dolgozó cégeknél hiányos” – mondta Jukka Takala, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatója.

Az európai munkavállalók közül körülbelül 15% számolt be arról, hogy a munkahelyen töltött idő egynegyedében vegyi anyagokkal foglalkozik, 10% nyilatkozta, hogy gőzöket lélegzik be, 19% pedig port és füstöt szív be a munkahelyén.

A 49 európai szakértő által összeállított szakértői jelentés az újonnan megjelenő kémiai kockázatokról a nanorészecskéket teszi az első helyre azon anyagok sorában, amelyekkel szemben a munkavállalók védelemre szorulnak. A kozmetikumok és az informatikai termékek előállításában is alkalmazott nanotechnológia gyors növekedése miatt fel kell mérni, hogy a kibocsátott nanorészecskék milyen mértékben károsítják az egészséget.

Sok szakmában a munkavállalók bőrön keresztül érintkeznek a vegyi anyagokkal, ami az allergiás betegségekben szenvedők számát növeli. Becslések szerint a foglalkozási megbetegedések sorában a váz- és izomrendszeri megbetegedések után (13,6%-kal) a második helyen álló bőrbetegségek 80-90%-áért a vegyi anyagok tehetők felelőssé. Ennek ellenére nincsenek elfogadott tudományos módszerek az anyagok bőrre gyakorolt hatásának felmérésére, a biztonságos bőrexpozíciós szintek meghatározására.

Az előrejelzés külön felhívja a figyelmet a feltehetően rákkeltő anyagokra, például a dízel kipufogógázokra. Ami a reprotoxikus, azaz a reproduktív egészséget károsító anyagokat illeti, a tudatosság e téren még mindig nagyon alacsony szintű, és a problémát jellemzően női egészségügyi kérdésnek bélyegzik. Ezeket nagyon ritkán veszik figyelembe a munkahelyi kockázatértékelésben és -megelőzésben.

A fokozott aggodalomra okot adó foglalkozások közé tartozik a hulladékkezelés, az építőipar és a különböző szolgáltatási tevékenységek – mint például a takarítás vagy az otthoni betegápolás –, ahol a munkavállalók nagymértékben ki vannak téve a veszélyes anyagokkal való érintkezés kockázatának.
A különféle vegyi anyagok kombinációjának való kitettség igen jellemző, és ha az egyes kockázatokat egymástól függetlenül mérlegelik, a veszély valódi mértékét gyakran alábecsülik. A többszörös expozíció ma már egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Ezt az EU-OSHA újonnan megjelenő biológiai, fizikai és pszichoszociális kockázatokról szóló előrejelzései is igazolták. Az idén egy nagyobb szabású előrejelző vizsgálat kezdődik, amely mindenekelőtt azt méri fel, hogy az új technológiák milyen munkahelyi kockázatot jelentenek a következő tíz évre nézve.


Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséget az Európai Unió hozta létre, hogy segítséget nyújtson a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén jelentkező információs igények kielégítésében Spanyolországban, bilbaói székhellyel működik.


Az Európai Kockázatkutató Központot 2005-ben hozták létre az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség szerves részeként. A demográfiai változások, valamint a munkaszervezésben és a termelési módszerekben bekövetkező fejlemények miatt a munkavállalók biztonságát és egészségét veszélyeztető új típusú kockázatok jelennek meg, amelyek újszerű megoldásokat igényelnek. A Kockázatkutató Központ célja, hogy felismerje az új és kialakuló kockázatokat, és előmozdítsa a korai megelőző intézkedéseket.