Pihenni és üdülni vágyó honfitársaink számára Szlovákia hagyományosan a legkedveltebb kirándulóhelyek közé tartozik, hiszen a síelés és a wellness szerelmesei, valamint a hegyi túrázók is megtalálják számításaikat a Tátra és a Fátra csúcsai között.


Északi szomszédunk az elmúlt években az egyik legvonzóbb európai országgá vált a befektetők szempontjából. Mindemellett nekünk, magyaroknak Szlovákia azonban ennél lényegesen többet jelent: ezeréves közös történelmünk számtalan fontos helyszíne, tájegysége vagy épülete fekszik ebben a 49.000 négyzetkilométernyi országban. Mivel a török hódoltság Szlovákia mai területét gyakorlatilag nem érintette, így igen sok végvár, kastély és erőd maradt fenn kitűnő állapotban, csodás természeti környezetben.Ez alkalommal egy kis időutazásra invitáljuk olvasóinkat a Zsolna (Žilina) mellett található Budatin várába.

Két folyó ölelésében
Budatin vára a Vág és a Kiszuca folyók találkozásánál fekszik. A régészeti leletek szerint a régió már a korai kőkorban (i.e. 20.000 évvel) is lakott volt, de a feltárások során a régészek általában bronzkori (i.e. 1300 – 800) települések maradványaival találkoznak. Napjainkban a környék legnagyobb városa Zsolna, melyet a középkorban Magyarország Nürnbergjének neveztek. A várost sziléziai telepesek alapították, első alkalommal a XIII. században említik "Terra de Selinan" elnevezés alatt.

A budatini uradalom
A várhoz tartozott a budatini uradalom, amely főként a mai Kiszuca régióban terült el. A történeti feljegyzések szerint 1658-ban az uradalomban tizenkét malom, kettő fűrésztelep és három majorság volt, éves bevétele pedig meghaladta a tízezer aranyat.

Királyi vámszedőhely
A néhány évvel ezelőtti történeti és régészeti kutatások szerint a vár legidősebb része a henger alakú torony, melyet a XIII. század második harmadának végén építettek. A torony védelmi szerepet töltött be, az itt állomásoztatott helyőrség vámot szedett, ez volt az ún. harmincad. Minden vásározni érkező kereskedőnek az általa szállított áru értékének 1/30-át kellett lerónia. A torony a magyar király tulajdona volt, így ezáltal a feneketlen királyi kincstárnak komoly bevételeket biztosított.

Trencséni Csák Máté – a Vág és a Tátra ura
A helyi nemességnek a magyar király ellen folytatott harca idején, a XIV. században, a vár Trencséni Csák Máté, a "Vág és a Tátra urának" fennhatósága alá került, aki hatalma fénykorában tizennégy vármegyét és ötven várat birtokolt. Ebben az időben a torony bejáratát egy külső kőfal és vizesárok védte, az udvarba csak felemelt sorompón és csapóhídon keresztül lehetett bejutni. A bejárattól a torony mentén lehetett bemenni az új palotába. A palotát az udvar keleti részében található erőddel egyidejűleg építették.Csák Máté halála után a vár a hozzá tartozó területekkel együtt újra királyi tulajdonba került.

Károly Róbert és Doncs mester
Károly Róbert uralkodása alatt a vár egy évig, 1323-ban a zólyomi és liptói főispán, Doncs mester tulajdonában állt, aki Károly Róbert oldalán részt vett a poszedi csatában is. 1330 novemberében a magyar hadsereg sajnos végzetes vereséget szenvedett el Baszarab havasalföldi oláh vajdától. Károly Róbert maroknyi hű emberével – közéjük tartozott Doncs mester is – csak úgy tudott megmenekülni, hogy Hédervári Dezsővel kicserélte a fegyverét, akit az oláhok – mivel őt vélték a királynak – felkoncoltak. Később a várat királyi kastélyépítészek alakították át.

Végvárból reneszánsz főúri lakhely
1436-ban Zsigmond királyunk a várat Hathnai Györgynek adományozta. Budatinban ekkor már nem szedtek vámot, a harmincadot a zsolnai vámnál kellett leróni, így a torony leginkább már csak stratégiai funkciót látott el. Hathnai György nevéhez fűződik az északi erőd és a henger alakú torony közötti kétszintes palota megépítése. A Hathnai család a várat és a hozzá tartozó budatini uradalmat igen hosszú ideig, egészen a XVI. század elejéig birtokolta. A Hathnaiak kihalása után a budatini uradalmat a Szunyogh család szerezte meg. A Szunyoghok jelentős mértékben hozzájárultak a vár fejlesztéséhez, különösen építészeti szempontból, ugyanis a reneszánsz stílusban történő átépítéssel kényelmes lakóhellyé alakítottak át. Szunyogh Antal építtette fel a kápolnát, valamint több gazdasági épületet is, de az ő nevéhez fűződik a vár közvetlen közelében klasszicista stílusban kialakított várkert is. A Szunyoghok – kisebb megszakításokkal – a várat és az uradalmat egészen 1798-ig birtokolták.

A Csákyak
A vár új urai a Csákyak lettek. A váron ugyan több javítómunkálatot is megvalósítottak, de az 1849 januárjában pusztító tűzvészt követően Csáky László hozatta rendbe az elenyészett várat.A vár teljes rekonstrukciójára 1920-22-ben került sor gróf Csáky Gézának köszönhetően. A felújítást követően Budatin vára a XX. század egyik legmodernebb várának számított, hiszen elektromos világítás, vízvezeték és központi fűtés szolgálta a lakók kényelmét.

Zsolnai Vágmenti Múzeum
1945-ben a vár gondozását a csehszlovák állam vette át, majd a későbbiekben a Zsolnai Vágmenti Múzeum költözött az épületbe, melyet egykor mint városi múzeumot alapítottak. A Zsolnai Vágmenti Múzeum manapság Szlovákia legnagyobb múzeumai közé tartozik, készletében több mint százezer gyűjteményes mű szerepel. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt feledhetetlen élményt jelent az elmúlt századok felvidéki drótosmestereinek remekműveiből összeállított európai hírű állandó gyűjtemény megtekintése, mely a maga nemében egészen egyedülálló.

Fekete Zoltán