Felkerült a matyó hímzés az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének illetékes kormányközi bizottsága szerda délután hozta meg a kedvező döntést. Cikkünkben megismerheti a matyó hímzést, és Matyóföld kultúráját is.

Éppen húsz évvel ezelőtt indítottunk lapunkban egy új rovatot. S. Tefner Ágnes volt segítségünkre abban, hogy eligazítson az illem-küllem előírásainak kicsit bonyolultnak tűnő világában. Két évtized után, mindennapi tapasztalatainkra alapozva, úgy gondoltuk, nem árt ismét elővenni ezt a témát.  Ezért most részleteiben közöljük az akkor megjelent írást.

Torontáli Elemérné Anna asszony nem ismeretlen olvasóink előtt, közöltünk már néhányszor tőle figyelemre méltó, okos  írásokat. Legutóbb arról beszélgettünk, hogy a ma is dolgozó idős iparos asszony kis műhelyébe betérők mostanában egyre többször keresnek előnyomott kézimunkát. Miután régen éppen a kézimunka előnyomásra váltott  ún. szabadipart, maradt még néhány darab a régi készletből. Úgy látszik ismét reneszánszát éli a kézimunkázás. Ennek kapcsán beszélgettünk a régi falusi életről, az újból divatba jött játékokról, szokásokról. Majd rövidesen elküldte ezt a visszaemlékezést. Olvassák szeretettel!

Nyulasi József 1946. március 1-jén született hétgyermekes családban, a Veszprém megyei Nyárád községben. Édesapja maga faragta a hét gyermek játékait. Így a festészetet jobban kedvelő fiából is farigcsáló gyermek lett, mivel elleste édesapjától a készítés tudományát és kedvet kapott hozzá. Közben azonban festegetett is, ebben Szalay László kedves rajztanára támogatta, így természetesnek tűnt, hogy az általános iskola után a Budapesti Képzőművészeti Gimnáziumba jelentkezzen.