• eyelash growth serum
  • Ma 2018. november 15., csütörtök, Albert és Lipót napja van. Holnap Ödön napja lesz.

     

     

    Az év elején az Iparos Újság egy közvélemény-kutatást hajtott végre, amely a magyar és a svájci kis- és középvállalkozások közötti gazdasági együttműködés fejlesztését célozta. A felmérés eredménye azt mutatta, hogy igen komoly érdeklődés és jelentős potenciál van a kapcsolatok szélesítése területén.


    A témáról a legautentikusabb személyt, Svájc nagykövetét, Jean-François Paroz urat kérdeztük, aki exkluzív interjút adott az MV Iparos Újságnak.


     

     

     

     

     

    Excellenciás úr, nagykövetként miként értékeli, hogy a magyar kis- és középvállalkozások fokozott érdeklődést tanúsítanak a svájci kooperáció iránt? Ez a jelenség a válság következménye, vagy inkább a lebomló határoknak köszönhető?


    Úgy vélem, a svájci partnerek iránt megnyilvánuló érdeklődésnek több oka is van. Elsőként említeném a kiváló kétoldalú kapcsolatokat Svájc és Magyarország között. Jó viszonyt ápolunk politikai szinten, ami igen fontos alapot teremt, bár ez önmagában nem lenne elegendő a jó barátság fenntartásához. Meggyőződésem, hogy a gazdasági és kulturális csere teszi erőssé az országaink közötti kapcsolatot, és a jó tapasztalatok vezetnek el a kölcsönös bizalomhoz. Ez ösztönzi a kis- és középvállalkozásokat arra, hogy kölcsönösen keressék egymással a kapcsolatot. Rendkívül pozitívnak értékelem, hogy a bizonytalan jogszabályi környezet ellenére 2012-ben Svájc harmadik legfontosabb közép-európai kereskedelmi partnere Magyarország volt, Svájc pedig – a korábbi évekhez hasonlóan – újra a tíz legnagyobb magyarországi befektető közé került.

    A svájci gazdaságot a válság viszonylag sértetlenül hagyta, ami elsősorban a Svájci Nemzeti Bank (SNB) jó reakcióinak köszönhető. Amikor az euró válságba került, a svájci frankot sokan tekintették biztonságos menedéknek, és az iránta kialakuló óriási kereslet a frank gyors felértékelődéséhez vezetett. Ez a svájci cégek, különösen a kkv-k számára nagy kockázatot jelentett, mivel a termékeik az importcikkekhez képest drágábbá váltak, és a svájci belső piac vonzóbbá vált a külföldi szállítók számára. Ráadásul, nemcsak a svájci piacon vált nehezebbé a svájci termékek értékesítése, hanem a más országokba irányuló export is nehézkesebbé vált. A külföldi cégeknek természetesen ez jó üzleti lehetőséget jelentett, mivel a termékeiket jelentősen kedvezőbben tudták eladni Svájcban. Szerencsére a Svájci Nemzeti Bank intervenciója végül stabilizálta a helyzetet.


    Ha Ön egy magyar kisvállalkozás vezetője lenne, milyen területen keresné az együttműködést a svájci cégekkel?


    Svájcban nagy a kereslet az ingatlanok iránt, ami különösen az építőiparban nyit meg vonzó távlatokat. Svájcban kétségtelenül jó lehetőségeik vannak az iparosoknak, amit egyébként már számos magyar vállalkozás is felfedezett magának. Ezek a cégek azonban sajnos gyakran nem eléggé körültekintőek a jogszabályi feltételek tekintetében, melyek, Svájcban mások, mint Magyarországon. Éppen ezért a kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében, még a svájci szerződéskötés előtt mindenképpen tanácsos alaposan tájékozódni: mind a magyar Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), mind a berni Magyar Nagykövetség szakértő munkatársaihoz bizalommal fordulhatnak.


    A svájci vállalkozóknak mely területeket ajánlaná a figyelmébe Magyarországon?


    Svájc stabilan a hetedik legnagyobb befektető Magyarországon. Egyrészt azt látom, hogy kevés új svájci befektető érkezik Magyarországra. Feltételezésem szerint a gazdasági válság és a magyar adóreformok a befektetőket elbizonytalanították, aminek következtében még óvatosabbá váltak. Másrészt azt tapasztalom, hogy a már jelenlévő cégek elkötelezettek Magyarország iránt, sőt, még fejlesztenek is. Számomra ez azt jelzi, hogy Magyarországot eltérően ítélik meg belföldön és külföldön. Amint az ország kül- és belföldi megítélése újra közeledni fog, ismét megjelennek majd az új befektetők is, hiszen nem titok, hogy a két ország kölcsönösen profitálni tud egymásból.

    Vegyünk egy példát a gépiparból: egy svájci kkv innovatív és high-tech terméket fejleszt ki és állít elő Svájcban. Ezt addig tudja megtenni, amíg a versenytársai olcsóbban nem kínálnak egy hasonló fejlesztésű terméket a világpiacon. Ám ahhoz, hogy versenyképes maradjon, a gyártást a magyarországi üzemébe költözteti, ahol továbbra is versenyképesen tudja előállítani a termékét, és új munkahelyeket is létrehoz Magyarországon. Magyarország ezáltal bizonyos mértékben a svájci cégek számára egy „meghosszabított munkapad“.  Úgy látom, számos kkv alkalmazza ezt az egyébként jól bevált rendszert.  Különösen az elmaradott régiók által kínált adókedvezmények és a rendelkezésre álló jól képzett munkavállalók jelentenek vonzó lehetőségeket a svájci cégek számára.


    Mely gazdasági területen látja Ön Magyarország és a magyar vállalkozások erősségeit?


    Mi elsősorban a Magyarországon működő svájci vállalatokkal állunk kapcsolatban, a magyar cégekkel kevésbé. Jól tudom, hogy Magyarországon nagy hagyománya van a kézműiparnak. Például a porcelánmanufaktúrák, mint a Herendi vagy a Zsolnay világszerte jó hírnévnek örvendenek. A Zsolnayt a közelmúltban egy svájci üzletember vette át azzal a céllal, hogy a porcelánmanufaktúra újra a régi fényében tündököljön.

    Magyarország hatalmas potenciállal rendelkezik a számtalan termál- és gyógyfürdőnek köszönhetően, amelyek kiváló ár-érték arányú szolgáltatásokat kínálnak. Sok honfitársam veszi igénybe az ajánlataikat. A gyógyüdülés mellett a magyarországi fogorvosi szolgáltatások is népszerűek, lévén, hogy a fogászati kezelés Svájcban nagyon drága.


    Miben tud a Svájci Nagykövetség a partnerkereső vállalkozások rendelkezésére állni?


    Magyarország kiváló nagykövetséggel rendelkezik Svájcban, amely a HITA-val együttműködve támogatja a magyar kkv-k svájci tevékenységét. Emellett érdemes a bilaterális kamarákhoz is csatlakozni. Azon magyar cégek, amelyek Svájcban kívánnak terjeszkedni, a zürichi székhelyű Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara által építhetnek kapcsolatokat, továbbá a Magyar Nagykövetség sok gazdasági és kulturális rendezvényt is szervez, amelyek alkalmával a magyar cégek bemutatkozhatnak Svájcban.

    A budapesti Svájci Nagykövetség elsősorban azokat a svájci cégeket támogatja, amelyek magyarországi partnert keresnek, vagy itt kívánnak létrehozni egy kirendeltséget. Természetesen minden vállalkozás számára fennáll a lehetőség, hogy budapesti Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Swisscham Hungary tagjává váljon, és ezáltal kapcsolatba lépjen a Magyarországon működő svájci cégekkel. Ez így van rendjén, hiszen rendkívül fontos, hogy megismerjük egymást.

    A jó kétoldalú kapcsolatok nem kizárólag a politikai környezettől függnek. Magyarországgal együtt folyamatosan azon dolgozunk, hogy javítsuk a gyümölcsöző együttműködés feltételeit, ezért újratárgyaltuk a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, ami most szeptemberben kerül aláírásra. A jogi alapkeretet azonban csak a gazdasági és kulturális csere tölti meg élettel. A nagykövetség ezért támogat olyan eseményeket, mint a Swiss Business Day, amelyet a Swisscham kétévente rendez meg Budapesten, vagy a Swiss Golf Day, melynek keretében minden évben golfversenyt és családi napot tartunk. Ezek a rendezvények alkalmat biztosítanak egymás megismerésére és a kölcsönös tapasztalatcserére.


    Svájcból milyen jó gyakorlatokat és tapasztalatokat ajánlana Ön olvasóink és a magyar kkv-k figyelmébe?


    A svájci cégek sikerességének egyik fontos eleme a duális képzési rendszer. A képzés ideje alatt a résztvevők 50%-ban egy vállalkozásnál dolgoznak, ahol gyakorlati tapasztalatot szereznek és képzési bért is kapnak. A másik 50%-ot az iskolában töltik, ahol az állam által finanszírozva tanulhatják meg szakmájuk elméleti alapjait. Svájcban ez a rendszer bevált, és lehetővé teszi, hogy az idősebb generációk hatalmas gyakorlati tudása – más szóval a kézügyesség, amit az iskolában nem lehet elsajátítani – továbbadható a fiatal nemzedéknek. A magyar kézműipar nagy hagyományra tekint vissza, és én el tudom képzelni, hogy egy ilyen képzési rendszer Magyarországon is sikertörténet legyen. A Magyarországon működő svájci kkv-k közül néhány már alkalmazza ezt a képzési formát, együttműködve a helyi szakiskolákkal és a főiskolákkal. Amennyiben ezek a céges projektek pozitív irányba fejlődnek, ez a rendszer nagy potenciált jelent a magyar vállalkozások számára is. A magam részéről egészen biztos vagyok benne.


    Fekete Zoltán

     


     

     

     

  • написание пресс-релиза
  • статьи для сайта
  • написание статей
  • новости для сайта
  • написание коммерческого предложения
  • продающий текст
  • копирайтинг
  • копирайтер
  • копирайтеры
  • SEO копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные кампании в интернете
  • обслуживание сайта
  • биржи статей