• eyelash growth serum
  • Ma 2017. március 24., péntek, Gábor és Karina napja van. Holnap Irén és Írisz napja lesz.

    A társaságiadó-törvény tervezett változásai elsősorban a kedvezmények körének bővítését szolgálják; ezek egy része adóalap-kedvezmény formájában, másik része adókedvezményként jelenik meg a jogszabálytervezetben.

    Új fogalmi meghatározások kerültek bevezetésre, úgymint állami támogatás, uniós szabvány, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, korai fázisú vállalkozás, illetve vendéglátóhely, élőzene szolgáltatás, olvashatjuk az RSM elemzésében:

     

     

     

     

    1. Adóalap kedvezmények

     

    Korai fázisú – startup – vállalkozások

     

    2017-től a korai fázisú vállalkozásokkal kapcsolatosan új kedvezmény kerül bevezetésre. A jogszabály definiálja a korai fázisú vállalkozás fogalmát, amely:

    • olyan startup vállalkozást takar, amely a vonatkozó jogszabály szerint korai fázisú vállalkozásként nyilvántartásba vételre került,
    • legalább két munkavállalóval rendelkezik, melyekből legalább egy fő kutató-fejlesztő.

     

    A javaslat továbbá a kedvezmény feltételéül szabja, hogy a korai fázisú vállalkozás ne minősüljön a kedvezmény igénybevételére jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának a kedvezmény igénybe vételének éveiben.

     

    Csökkenti a társasági adó alapját a korai fázisú vállalkozásban, azaz startup vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének:

     

    • a két és félszerese, ha az adózó a szerzés adóévében e kedvezmény nélkül számítva 10 % mértékű társasági adó fizetésére köteles, illetve
    • másfélszerese, amennyiben 19 % mértékű társasági adó fizetésére is kötelezetté válna e kedvezmény figyelembe vétele nélkül számolva.

     

    A kedvezmény a szerzés adóévében, és az azt követő három adóévben egyenlő részletekben igényelhető, legfeljebb adóévente 20 millió forint összegig. A kedvezmény igénybe vételére az jogosult, aki a jogszabályban előírt szigorú feltételeket teljesíti; úgymint megfelelő igazolás beszerzése, amely a nyilvántartásba vétel adatait tartalmazza, továbbá az érintett startup vállalkozásnak sem az adózó, sem jogelődje, vagy kapcsolt vállalkozása nem lehetett tagja a kedvezmény igénybe vételét megelőző három éven belül, stb.

     

    A jogszabály a kedvezmények mellett szankciókat ír elő arra az esetre, ha a startup vállalkozásban szerzett részesedés idő előtt kivezetésre kerül, vagy ha azzal kapcsolatban veszteség kerül elszámolásra:

    • a startup társaságok részesedésének megszerzésére tekintettel figyelembe vett adóalap-kedvezmény kétszeresével kell növelnie adóalapját annak, aki a szerzést követő három adóéven belül bármely jogcímen (kivéve átalakulás, egyesülés, szétválás) kivezeti részesedéseit a könyveiből. A szankció akkor is érvényesül, amennyiben az adózó jogutód nélkül megszűnik.
    • szintén növeli az adó alapját a korai fázisú vállalkozások részesedésére tekintettel adóévben elszámolt értékvesztés összege, de legfeljebb a korábban érvényesített adóalap-kedvezmény összege.

     

    Műemlékkel kapcsolatos új kedvezmények

     

    Módosul, és egyben szélesedik a műemlékkel kapcsolatos kedvezmények köre is 2017-től.

    • meghatározott műemléki ingatlanok karbantartásának adóévi költsége az ingatlant nyilvántartó adózónál adóalap-csökkentő tételként figyelembe vehető, legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 %-áig, illetve legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig
    • meghatározott műemlékek kulturális örökségvédelmi beruházása és karbantartása bekerülési értékének kétszerese az ingatlant nyilvántartó adózónál csökkenti az adó alapját a beruházás, felújítás befejezésének adóévében, és az azt követő öt adóévben, az adózó döntése szerinti részletekben. A kedvezmény teljes összege nem haladhatja meg a 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

     

    Meghatározott feltételek mellett lehetőség van:

    • a kedvezmény érvényesítésének jogát átadni a beruházó, költséget elszámoló adózó kapcsolt vállalkozásának,
    • illetve a két kedvezmény együttesen érvényesítésére is.

     

    A munkaerő mobilitását célzó kedvezmények

     

    Az Szja törvény változásaival összhangban a munkaerő mobilitását szeretné a jogalkotó előmozdítani a 2017-től bevezetendő új szabályozással, miszerint csökkenti a társasági adó alapját az Szja tv. szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás, illetve a Szja tv. szerinti munkásszállással kapcsolatos meghatározott költségek (bekerülési érték növekmény, bérleti díj, üzemeltetési költségek stb.) adóévben elszámolt összege.

     

    Kárenyhítési Alap

     

    2017-től a megfelelő igazolás birtokában a Kárenyhítési Alap részére nyújtott támogatás 50 százaléka - együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege - is csökkenti a társasági adó alapját.

     

    2. Adókedvezmények

     

    A jogszabálytervezet számos új adókedvezmény bevezetését tervezi, és emellett bizonyos meglévő adókedvezmények szabályainak feltételrendszerét is enyhíti.

     

    Megjegyzendő, hogy nem változik az a rendelkezés, miszerint a fejlesztési adókedvezmény az adóévi számított adó 80%-áig vehető igénybe, míg minden egyéb – köztük az újonnan bevezetett – adókedvezmény a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adókötelezettség 70 %-áig érvényesíthető.

     

    Fejlesztési adókedvezmény

     

    A beruházások ösztönzése érdekében a 2017-től bejelentett vagy kérelmezett, meghatározott jogcímű fejlesztési adókedvezményre tekintettel lényegesen csökkentik a létszám- vagy bérköltség-növelési követelményeket. A viszonyítási alapra vonatkozó rendelkezések nem változnak:

    • a jelenértéken 3 milliárd forintot elérő beruházások esetén 150 fő helyett 50 főre csökken a létszámnövelési kötelezettség, vagy az adóév első napján érvényes minimálbér hatszázszorosa helyett háromszázszorosát kell teljesíteni a bérköltségnövelést vállaló adózóknak,
    • a jelenértéken 1 milliárd forintot elérő, kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat területén üzembe helyezett és üzemeltetett beruházás esetén a jelenlegi 75 főről 25 főre csökken a létszámnövelési feltétel, míg bérköltségnövelés vállalása esetén az adóév első napján érvényes minimálbér háromszázszorosa helyett mindössze a felét, azaz százötvenszeres bérköltséget kell elérni,
    • a kis és középvállalkozások által megvalósított, jelenértéken 500 millió forintot elérő beruházás esetén a létszámvállalás kisvállalkozásnál 10-ről 5 főre, míg középvállalkozás esetén 25-ről 10 főre csökken, míg bérköltségvállalás esetén a kisvállalkozásoknál a korábbi huszonötszörös szorzó helyett tízszeres, illetve középvállalkozásoknál ötvenszeres helyett huszonötszörös szorzóval számolva kell meghaladni az adóév első napján érvényes minimálbér összegét.

     

    Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye

     

    Az Európai Uniós szabályokkal összhangban 2017-től új adókedvezmény bevezetésére kerül sor az energiahatékonyság növekedését eredményező eszközberuházások megvalósítása és üzemeltetése esetén. Fontos, hogy a beruházás megkezdésének időpontja 2017. január 1-ét követő legyen.

    Az adókedvezményt döntés szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében, vagy az azt követő adóévben, illetve az azt követő 5 adóévben lehet igénybe venni, melynek teljes összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek összegének 30 %-át – kisvállalkozás esetén ez 20, míg középvállalkozás esetén 10 százalékponttal tovább növelhető, - de maximum a 15 millió EUR-nak megfelelő forintösszeget. A kötelező üzemeltetési időszakot a jogszabály 5 évben állapítja meg.

     

    Elszámolható költségnek minősül az adókedvezmény szempontjából:

    • a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, feltéve, hogy a beruházási értéken belül ezek az eszközök külön beruházásként meghatározhatók, vagy
    • energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének azon része, ami többletköltségként jelenik meg a kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva, amit az adókedvezmény, illetve más állami támogatás igénybe vétele hiányában az érintett adózó megvalósított volna.

     

    Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a kormányrendeletben meghatározott tartalmú igazolás rendelkezésre állása. A fejlesztési adókedvezményhez hasonlóan ezen kedvezménynél szintén nyilvántartási kötelezettséget ír elő a jogszabály, valamint az első igénybevételt követő három éven belül kötelező adóhatósági vizsgálatra kerül sor.

     

    Ugyanazon beruházásra tekintettel nincs lehetőség egyúttal fejlesztési adókedvezményt is igénybe venni.

     

    Élőzene szolgáltatás adókedvezménye

     

    Adókedvezmény bevezetésére tesznek javaslatot vendéglátóhelyen történő élőzene szolgáltatásra elszámolt adóévi költség, ráfordítás összegére tekintettel. Az adókedvezmény összege az elszámolt nettó (áfa nélküli) élőzene szolgáltatásra tekintettel elszámolt költségek, ráfordítások összegének 50 %-a, ami de minimis támogatásnak minősül. Az adókedvezmény igénybevétele estén az élőzene szolgáltatás igénybevételére tekintettel elszámolt költségek, ráfordítások nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek, azaz növelik a társasági adó alapját.

     

    Sporttámogatással, valamint film és színháztámogatással kapcsolatos adókedvezmény-szabályok módosulása

     

    A kiegészítő támogatás határidőn (adóéven) túli, de még az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását megelőző pénzügyi teljesítése esetén az adózók nem esnek el az adókedvezménytől, csupán a támogatás összegének 20 %-ától, azaz adókedvezményként a kiállított támogatási igazoláson szereplő összeg 80 %-át vehetik igénybe mind a film és színház, mind pedig a sporttámogatás esetén.

     

    Amennyiben a kiegészítő és a pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 30 nap a támogatás adóévére vonatkozó adóbevallás benyújtását követően járna le, úgy nem kell külön adóhatósági bejelentést tenni a megfizetésre vonatkozóan, hanem azt a támogatás adóévére vonatkozó társasági adó bevallásban kell bejelenteni.

     

    Ezen jogszabály-módosítások a kihirdetést követő napon lépnek hatályba, és az átmeneti szabályok szerint már a 2016-os adóévre, illetve annak 2017. évi bevallására is alkalmazhatóak lesznek.

     

    Egyéb változások

     

    Számos, az IFRS-ekre áttérő vállalkozást érintő és egyéb apróbb, jellemzően jogtechnikai pontosítást célzó módosítás is szerepel a törvényjavaslatban.

     

    Egy érdemi változást jelent még a következő módosítás: EU, vagy költségvetési támogatás adóévi bevételként elszámolt, de az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott részét figyelmen kívül kell hagyni az adóévi adóelőleg-kiegészítés - azaz társasági adó feltöltés - összegének meghatározása során, amennyiben az adózó éves szintű árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot a megelőző adóévben. A rendelkezés a kihirdetést követő napon lép hatályba.

     

    A bejegyzés szerzője dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

     

    Forrás: ado.hu

     

     

     

     

     

     

    Asztrológus, Horoszkóp készítés, Tanácsadás

     

  • написание пресс-релиза
  • статьи для сайта
  • написание статей
  • новости для сайта
  • написание коммерческого предложения
  • продающий текст
  • копирайтинг
  • копирайтер
  • копирайтеры
  • SEO копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные кампании в интернете
  • обслуживание сайта
  • биржи статей