• eyelash growth serum
  • Ma 2017. március 24., péntek, Gábor és Karina napja van. Holnap Irén és Írisz napja lesz.

    Egy 2014-es, ENSZ által készített jelentésből megtudhatjuk, hogy a világon 41,8 millió tonna e-hulladék képződött egy év alatt.

    Ez annyi, mint négymillió példány a világ legnehezebb elefántjaiból. Ezekben a hulladékhegyekben 300 tonna arany, ezer tonna ezüst, 1900 tonna réz és tizenhatezer tonna vas veszett kárba, összértékben véve 52 milliárd dollár.

    Pedig ebből a másod-nyersanyagnak tekinthető szeméthegyekből sokkal kisebb energiaráfordítás révén lehet ismét értékes anyagokat nyerni, mintha ugyan ezekhez ércek feldolgozásával jutnának.

     

     

    Az e-hulladék biztonságos helyeken összegyűjtve, felhalmozva világszerte értékes „városi bányákat” képez. Megfelelő fizikai és kémiai eljárásokkal magas százalékban visszanyerhetők belőle a hasznos anyagok. Az elektronikai alkatrészekkel teleültetett nyomtatott huzalozású, üvegszál erősítésű műanyaglemezek egészségkárosító égéskésleltető anyagokat tartalmaznak. Ezek feldolgozásának kettős célja van: a veszélyes anyagok környezetkímélő módon történő ártalmatlanítása és az újra-feldolgozható fémek hasznosítása.

     

    Az Európai Unióban az elektronikai hulladék a vonatkozó jogszabályok értelmében veszélyes anyagnak minősül, és begyűjtés után szigorú előírásoknak megfelelően kell azt előkezelni, hasznosítani, ártalmatlanítani. Laikus szemmel nézve felmerül a kérdés, ugyan mi lehet veszélyes egy már nem használható háztartási gépben, számítástechnikai, vagy szórakoztató elektronikai készülékben?

     

    Nos, ezekben az eszközökben gyakran előfordulnak olyan alkatrészek, amelyek az élővilágra, a környezetre ártalmas komponenseket is tartalmaznak. Kémiai összetételük rendkívül változatos. Tartalmaznak értékes, újrahasznosítható fémeket köztük nemesfémeket, mint például ezüstöt, aranyat, platinát, palládiumot, egyéb értékes fémeket, így rezet, alumíniumot, vasat.

     

    Találhatóak bennük különböző nehézfémek is, mint amilyen az ólom, króm, kadmium, ón, berillium, higany stb. Ezek szétszórva a természetben, vagy hanyagul tárolva a szabad ég alatt nagy tömegben hosszú ideig állva kioldódhatnak és beszivároghatnak a talajba, az ivóvízkészletekbe máj, vese, idegrendszeri károsodást, daganatos megbetegedéseket okozva. Ezért is nagyon fontos a minél hatékonyabb feldolgozás, anyag visszanyerés.

     

    Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy a folyamat miként zajlik le. Nevezetesen, egyes fejletlen gazdaságú nemzetek szívesen befogadják más országok kacatjait, mivel azokból értékes fémek és egyéb használható kémiai elemek nyerhetők ki. A fémek kiolvasztáshoz sok hőre van szükség, a hőt olvasztókemencékben állítják elő, a kemencék pedig – és itt a probléma – környezetvédelmi szempontból meglehetősen kétséges gyárakban, üzemekben működnek rossz körülmények között.

     

    Az ENSZ jelentés kitér bizonyos kínai műhelyekre, ahol az emberi egészségre ártalmas és egyébként is környezetszennyező égéstermékek szabadon távoznak a légkörbe – ráadásul nem kellő hatásfokkal, gyakorlatilag pazarlóan is üzemeltetik a berendezéseket. A kialakult helyzet persze nem csak a távol-keleti országra érvényes: Brazília, India, Mexikó és több afrikai ország egyaránt aggódhat a hulladékbiznisz okozta környezeti és egészségügyi károk miatt.

     

    Gond, hogy gyakran illegálisan, kerülő utakon adminisztratív trükköket alkalmazva egyes fejlődő országokban kötnek ki az elektronikus hulladékok. Ott szakszerűtlen körülmények között bontják a készülékeket és nyerik vissza az anyagokat, sokszor fiatalkorúak éhbérért dolgoztatásával.

     

    A nyáklemezek gond mentes kezelését ma Európában három, erre a célra alkalmassá tett rézfeldolgozó üzemben végzik. A felaprított alkatrészeket 1250 C fokon olvasztják, a toxikus anyagokat tartalmazó gázokat 1400 fok körüli hőmérsékleten utánégetik, majd hirtelen hűtéssel megtisztítják. A rákkeltő dioxin kibocsátását állandó ellenőrzés mellett 0,1 g TEQ éves szint alatt tartják. Az égéskésleltető anyagok megsemmisítése 99, 99999 %-os hatásfokkal történik. A réz elekrolitikus finomítása során képződő iszapból nemesfémeket nyernek vissza.

     

    A belgiumi Hobokenben működő Umicore a világ egyik legnagyobb e-hulladék feldolgozó üzeme. A vállalat bevétele már meghaladta a 600 millió eurót. A céget száz évvel ezelőtt a kongói rézvagyon kitermelésére alapították, mára azonban felhagyott a hagyományos bányászattal, és a „városi bányászatot”, a ritkaföldfémek és nemesfémek visszanyerését tekinti fő területének. Hasonlóan korszerű üzemek találhatók még Japánban.

     

     

     

     

     

     

    Asztrológus, Horoszkóp készítés, Tanácsadás

     

  • написание пресс-релиза
  • статьи для сайта
  • написание статей
  • новости для сайта
  • написание коммерческого предложения
  • продающий текст
  • копирайтинг
  • копирайтер
  • копирайтеры
  • SEO копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные кампании в интернете
  • обслуживание сайта
  • биржи статей