• eyelash growth serum
  • Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

    Csillapíthatatlan profitéhségük következtében a termékeket gyártó óriásvállalatok és a forgalmazó hatalmas kereskedelmi áruházláncok egyre kifinomultabb módszerekkel igyekeznek növelni hasznukat a vásárlók kárára. Teszik mindezt oly rafinált módon, hogy jogilag támadhatatlanok maradnak, a burkolt áremelés megfoghatatlan, bizonyíthatatlan, és fogyasztóvédelmi szervezetek is tehetetlenek velük szemben. Pedig tudatos, megfontolt, figyelmes vásárlással, beszerzési szokásaink megváltoztatásával elkerülhetők lennének a csapdák. Most következő két összeállításunkban bemutatjuk a tipikus átveréseket, és tippeket adunk az ellenük való védekezéshez.

     

     

     

     

    A német NDR televízió nemrég az élelmiszeripar fogyasztókat megtévesztő, félrevezető leggyakoribb trükkjeiről mutatott be dokumentumfilmet. A „ragasztott” sonkák esete. A németek, akárcsak a magyarok nagyon kedvelik a sertéssonkát. A szuper- és hipermarketekben rendszerint kedvező áron kaphatóak a vékonyra szeletelt, előre csomagolt gusztusos sonkák. Ám ha jobban szemügyre vesszük ezeket a szeleteket, szokatlan jelenségeket lehet felfedezni: a hús rostjai össze-vissza futnak, a színe is furcsán váltakozó, és olykor szemmel láthatóan szabályos tagolódás is látható. A filmesek laboratóriumban is megvizsgálták a mintákat. Az eredmény megdöbbentő: a minták többségében legalább három különböző sertés DNS-ét fedezték fel egyetlen szeleten belül. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált gyártók a fogyasztókat megtévesztve nem igazi sonkát árulnak, hanem több sertés húsát összekeverve olyan állagot, formát imitálnak, mintha az egyetlenegy sertés sonkájából vágták volna le.

     

    A gyártók a megkeresésre azt mondták, hogy nyomás alatt, préselve készülnek ezek a sonkák. Korábban, 2010-ig legális volt a thrombin nevű enzim használata is, amivel az apró húsdarabokat, nyesedéket össze lehet ragasztani. A folyamat roppant egyszerű, a filmben is látható, hogyan lehet házilag is gyorsan húsdarabkákból egybeolvadó hústömböt varázsolni.

    Két háziasszony segítségével el is készült a házi ragasztott hús. Interneten rendelt enzimmel keverték össze a húskockákat, és fóliába csavarva egy éjszakát pihenve olyan állagú húskészítmény készült el így, mintha az egy az egyben egy darab hús lenne.

     

     

    Egyik csomagoláson sem volt feltüntetve arra vonatkozó utalás, hogy a termék nem igazi sonka, hanem több állat húsa van összekeverve. Pedig a fogyasztóknak joguk van tudni, mit vásárolnak, mit esznek, de ezt egy ilyen sonka esetében – csomagolt áru lévén – nagyon nehéz megállapítani a boltban. A lehetséges védekezés az ilyen megtévesztés ellen, ha megbízható helyen, piacon vásárolunk igazi sonkát.

     

    Sok más olyan termék kapható a boltokban, amelyek külsőre és sokszor nevük alapján is összetéveszthetőek egy sokkal jobb minőségű termékkel. Ilyen tipikus példa a garnélát utánzó (külsőre és ízre is) halnyesedék, a drága, előkelő kaviárnak látszó olcsó kaviár, amely leggyakrabban a tengeri nyúlhal ikrája csupán. Hasonló átejtés a lazacfilének látszó, lazacrózsaszínre festett alaszkai tőkehalfilé.

     

    Hasonló csalásnak minősülnek a nálunk is kapható pizzafeltétek, melyek ugyanúgy vannak csomagolva, mint a sajt vagy a sonka felvágott tömbje, gyakran azok mellett találhatók a pulton. Így rutinból sokan az olcsóbb ár miatt vásárolják meg, nem tudva, hogy ezen áruknak kevés közük van a sajthoz vagy a húshoz.

     

    A film nézői megtudhatták, hogy a műsonkának csupán 51%-a sertéshús, a másik felét szójafehérje, glükózszirup, burgonyakeményítő, fűszerek, adalékok alkotják. A műsajt elsősorban növényi zsírok, olajok, állományjavítók, adalékok egyvelege. A gusztusosan elkészített pizza a kóstolás után meglepő eredményt hozott: a tesztelők szerint ijesztő az a tény, hogy az íz ilyen formában (sütve, pizzának elkészítve) egészen jó, élvezhető. Sajnos, az is csak egy „jó” trükk, ahogy az olcsó, rossz minőségű élelmiszerek becsapják az érzékszerveinket. Ezek a termékek sokkal rosszabb minőségűek, mint amire hasonlítani akarnak. Az áruk mindig árulkodó, az imitált terméknél jóval olcsóbbak.

     

    Igazi marketingfogás az is, hogy vannak olyan húsok, elsősorban darált húsok, melyeknél a hirdetés a csökkentett zsírtartalmukat emeli ki. Alacsonyabb kalóriabevitelt ígérnek vele, ami a diétázóknak, magukra figyelőknek jól hangzó hívószó. Ezek a termékek azonban akár 30 %-kal kevesebb húst, ám helyette olcsó adalékokat (pl. szóját) tartalmaznak. Sőt, az áruk még a 100%-os húsnál is jóval magasabb, azt a látszatot keltve, hogy jobbak, egészségesebbek, mint hagyományos társaik.

     

    A következő átejtés az instant gombaleves. A csomagoláson szépen, gusztusosan tálalt gombaleves láttán az utca embere 3-4-5 gombára tippel, de a valóság sajnos elég szomorú: az egész tasak mindössze 3,6 % gombát rejt, ami legfeljebb egy darab csiperkének felel meg. Az összetevők a film kedvéért egy laborban, kis üvegcsékben, pohárkákban sorakoznak. Amiből még a gombánál is több van egy ilyen gombalevesben, az a módosított keményítő, a rizsliszt, a búzaliszt, a növényi zsírok és olajok, a különféle adalékok, ízfokozók. A nátrium-glutamát itt is jelen van, akárcsak a legtöbb félkész- és készételben. Arra hivatott, hogy fokozza az ízvilágot.

     

    A szakértő elmondja, hogy ez az adalék nagyon vitatott, mivel sokan érzékenyek lehetnek rá. Fejfájás, rosszullét, szapora szívverés lehet a következménye, ha sokat fogyasztunk belőle. Másik tipikus kellemetlen mellékhatása, hogy kikapcsolja a telítettségérzetünket, vagyis hiába vagyunk már tele, csak falunk tovább.

     

    A másik jellemző példa az egészséget szimbolizáló gyümölcsökkel próbál hatni a tudatunkra. Számos olyan smoothie, joghurt, üdítő, gyümölcslé kapható, amely kiemel egy-egy egzotikusabb, különlegesebb gyümölcsöt, s azzal akarja eladni a terméket. Példaként egy málnás-gránátalmás smoothie-t hoztak fel, amely mindenféle gyümölcs (szőlő, alma, körte, banán) mellett összesen 10 százalékát adja ki együttesen az italnak (egy csepp gránátalma, négy szem málna). Elég gyakori, hogy az olcsóbb, könnyebben kezelhető gyümölcsök (alma, narancs, szőlő) vannak túlsúlyban abban a termékben is, amelyet ritkább, drágább, különlegesebb gyümölccsel reklámoznak. Ezért érdemes mindig elolvasni a termék összetevőit, hogy ne fizessünk többszörös árat egy almaléért, csak mert nyomokban más gyümölcsöt is tartalmaz.

     

    Az összetevők sorrendje a mennyiséget is jelöli – csökkenő sorrendben. Így el tudjuk dönteni, hogy az általunk érdekes összevevő milyen arányban fordul elő.

     

    A frissnek látszó húsok esete. Nálunk is gyakori, hogy a nagyáruházak védőgázas csomagolásban kínálnak húsokat. Elgondolkodtató, vajon miért piroslanak, tűnnek egészségesnek, frissnek, hiszen nyilván idő kellett ahhoz, hogy előkészítsék, becsomagolják és leszállítsák őket. A napokig is a húspultban várakozó húsok színe sajnos a valóságban csak optikai csalódás.  A dobozok levegője kb. 70-80%-os oxigénnel dúsított, amely a hús külső rétegét varázsolja üdévé. Azonban a felszín alatt más a helyzet. Felvágva, elkészítve érzékszerveink észlelik, hogy a hús rágós, aszott, akár szagos is, mivel nem friss, csak annak látszik.

    Megelőzhetjük a kellemetlenségeket, ha nem kockáztatunk, és nem vásárolunk ilyen terméket, és inkább megbízható hentesünknél, piacon vagy vidékről szerezzük be a húst.

     

    Ravasz marketingfogások. A vásárlást, döntéseinket nagyban befolyásolják a reklámok és a marketingfogások. A reklámszakemberek jól tudják, hogyan lehet hatni szokásainkra, érzékeinkre, érzéseinkre, s hogyan lehet vásárlásra ösztönözni. Ha nem vagyunk kellően szemfülesek, könnyen csapdába eshetünk.

    A filmben látható egy jó példa arra, hogyan ösztönzik a kolbászt és virslit vásárlókat további költekezésre. Praktikus, de ingerlő is egyben az, ahogy a húspulton sorakoznak a ketchupos flakonok, amelyeket a háziasszonyok gondolkodás nélkül a virsli mellé raknak a kosárba. A film egyik háziasszonya is rendszeresen ezt teszi saját bevallása szerint.

     

    A másik hölgy szem előtt tartja, hogy a vásárolni kívánt termék hazai vagy regionális termelőtől származik-e. A hazai termékek kedveltsége jellemző, ezért is lehet jó marketingfogás, ha egy terméket egy adott régió, hagyomány nevével adnak el. Ilyen az a rügeni hering, amely nevével ellentétben nem a híres Rügen-szigetek környékén lehalászott és tradicionálisan feldolgozott halból készül, hiába utal a neve erre, a valóságban Lengyelországból származik.

     

    Hasonlóan csalódást keltett az utca emberében, hogy egy Heidehonig feliratú méz nem a szász Heide térség méltán híres méze, hanem egy másik EU-tagországból származó egyéb méz.

     

    Másik jellemző trükk, hogy külön jelölik az élelmiszereken, ha az nem tartalmaz valamilyen mesterséges adalékot: általában színezéket, tartósítószert, cukrot, zsírt. Ilyenkor is célszerű azonban elolvasni az összetevőket, mert bár jóllehet a jelölt mesterséges adalék nincs benne, ám az nem zárja ki, hogy másféle adalékot viszont tartalmaz!

     

    A film számos tipikus, egyéb gyakori trükkre hívja fel a figyelmet, amelyeket legkönnyebben úgy lehet kivédeni, ha felkészültek vagyunk, tudjuk, nem felejtjük, mivel állunk szemben.

     

    A legjobb módszer, ha mindig elolvassuk az összetételre vonatkozó leírást (no de ki hord magánál nagyítót, hogy kisilabizálhassa a bolhánál is apróbb betűs szöveget?), és kerüljük a félkész- és készételeket, valamint igyekezzünk megbízható árusoknál és boltokban vásárolni.

     

     

     

     

     

     

    Asztrológus, Horoszkóp készítés, Tanácsadás

     

  • написание пресс-релиза
  • статьи для сайта
  • написание статей
  • новости для сайта
  • написание коммерческого предложения
  • продающий текст
  • копирайтинг
  • копирайтер
  • копирайтеры
  • SEO копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные кампании в интернете
  • обслуживание сайта
  • биржи статей