• eyelash growth serum
  • Ma 2018. július 23., hétfő, Lenke napja van. Holnap Kinga és Kincső napja lesz.

    Jelen írás keretei között csupán csipetnyi szubjektív ízelítőt próbálok adni, és vékonyka csapást vágni a különböző hazai viszonyok között megvalósítható kerttípusok és stílusok végtelen rengetegében.

    Kertünk tervezésekor és építésekor tulajdonképpen születésünk pillanatától kezdve esztétikai örömökkel és élményekkel táplált lelkünk legbelső világát öntjük „kertformába”. Így válhat kertünk egyedivé és belső tükörképünkké, melyhez segítséget az elmúlt évezredek kertstílusainak ismerete adhat, kiindulva az ókori perzsa, vagy mezopotámiai kertektől az itáliai reneszánsz kerteken keresztül egészen a kortárs posztmodern high-tech kertekig.

     

     

     

    Rövid, vagy akár hosszabb tanulmányozás után a választott kertépítészeti stílusban mutathatjuk ki, hogy alapvetően mi szerez számunkra örömöt. A választott kertstílust szabjuk hozzá kertünk korábban már megismert fizikai adottságaihoz, mindvégig azt tartsuk legfőbb irányadónak, hogy minden egyes porcikájában a számunkra legmegfelelőbb teret, tereket alakítsuk ki kertünkben, melybe, természetesen, ha belevágunk, hamarosan rájövünk, hogy egy soha véget nem érő folyamat.

     

    Első lépésként határozzuk meg, hogy formális – azaz rendre és teljes vagy részleges szimmetriára alapuló –, mérnöki módon egyenes vonalakból alkotott klasszikus teret, vagy szabálytalan, azaz a természethez és környezethez jobban idomuló organikus, kiszámíthatatlan meglepetésekkel és rejtélyekkel teli kertet szeretnénk varázsolni kisebb vagy nagyobb territóriumunkból.

     

    Kortárs modern stílus

     

    Alapvetően minden, az elmúlt évezredekben keletkezett és elnevezett kertépítési stílus a maga korában ebbe a kategóriába tartozott, mivel ezen stílus mindig a jelen technikai, építészeti, vizuális művészeti lenyomata, a kortárs trendekhez idomulva folyamatos dinamizmussal változik, átalakul és magába szívja a korábbi korok stílusainak esszenciáját, egyedi ötvözeteket alkotva. Lényegileg aktuális életmódunkat demonstráljuk ezen stíluson keresztül, hogy aktív és kreatív részei vagyunk a jelen pillanatnak, és bátran fel merjük használni a kor technikai fejlettségének megfelelő matériákat is, hasonlatosan a lakberendezéshez, melynek stílusjegyeit – áthatolva az épület falain – folytatólagosan a kertünkben is tudjuk alkalmazni.

     

    Különleges fémötvözetek, extrém műanyagok, üvegek, betonfelületek és természetes anyagok között, feszes és geometrikus alakzatokba zárt vízfelületek és plasztikus növénycsoportok alkalmazása letisztult, minimalista módon. A különleges struktúrájú bambuszok és fűfélék gyakran komoly szerepet kaphatnak ezekben a kertekben, sajátos mértani keretbe zárt sztyeppeket, vagy prérit imitálva, de a kortárs szobrászat kültéri alkotásai is felbukkanhatnak bennük. Gyakran meglepő színkombinációk alkalmazásával is lehet meghökkentő hatást  elérni.

     

    Városi kertek

     

    Mesterséges és sivár környezetben az emberek ösztönösen is igyekeznek a természetet és annak harmóniáját a növények szeretetén keresztül becsempészni az őket körülvevő kőrengetegbe, kisebb-nagyobb természetesnek ható oázist, növények segítségével kialakított szentélyt létrehozva, ahol nyugalomra találhatnak, feloldódhatnak és feltöltődhetnek. Ez lehet akár egy cserép virág az ablakban, egy dzsungellé varázsolt erkély vagy tetőterasz egy lakópark tetején. A tetőkertek leghíresebb őse Szemirámisz függőkertje, melyet a világ hét csodájának egyikeként tartunk nyilván. Erkélyekre és tetőteraszokra megfontoltan kell növényeket választani, hiszen szélsőséges időjárási körülményeknek lesznek kitéve.

     

    Tarthatjuk növényeinket különböző méretű tárolóedényekben, de az épület födémszerkezetének függvényében akár talajjal is feltölthetjük a terasz egyes részeit, melyet aztán sekélyen gyökerező és ellenálló növényekkel ültethetünk be. A növények ültetésekor mindig legyünk figyelemmel azok stabil elhelyezésére, elsősorban biztonsági szempontból a nagy magasságra való tekintettel. Tehát a természetességet kell ötvöznünk a célszerűséggel. A növények kiválasztását és elhelyezését az is befolyásolhatja, hogy praktikusan a kilátást kívánjuk keretbe foglalni, vagy éppen a kíváncsi tekintetek elől szeretnénk elbújni.

     

     

    Ne feledkezzünk meg a locsolási lehetőség biztosításáról sem, hiszen a tetőkert és az erkély ugyanúgy, sőt jobban ki van téve az időjárás szeszélyeinek, mint egy valódi kert! Komplett öntözőrendszert is kiépíthetünk, de akár a fürdőszobából, a mosógép vízcsapjának elágaztatásával is kivezethetjük az életet adó vizet az erkélyre, ill. a tetőteraszra. Egy-egy ilyen furfangos, de praktikus megoldással igen sok vesződségtől és kényelmetlenségtől kímélhetjük meg magunkat, nem is beszélve az időtakarékosságról: a vízzel teli nehéz kannák cipelése helyett kedvenc virágaink között pihenhetünk egy jót.

     

    Romantikus stílus

     

    Sokan giccsesnek tartják azt a szeszélyesen buja, de lazának és természetesnek tetsző paradicsomi káoszt, aminek képe számtalan festmény reprodukcióról, vagy akár egy bonbonos dobozról mosolyog ránk. Ezekben a kertekben az egy- és kétnyári virágok az uralkodó, meghatározó növények, melyeket ha ügyesen válogatunk és társítunk, az egész vegetációs időben folyamatosan virágzó vad réten érezhetjük magunkat, miközben természetesnek ható keskeny ösvényeken fedezzük föl rejtett zugait. Jó alaposan gondoljuk meg, mielőtt ebben a látszólagosan könnyed stílusban kívánjuk kertünket kialakítani, hiszen ahhoz, hogy az „működjön” – tehát a színek harmonizáljanak, a növények ne konkuráljanak, hanem együttműködve egymás előnyös tulajdonságait domborítsák ki – komoly és összetett gyakorlati szakmai tapasztalatra van szükség.

     

    A stílus meghatározó jegyei közé tartoznak a kisebb-nagyobb, természetesnek álcázott vízfelületek dús vízi növényzettel, falikutak, csobogók, különböző építmények, pavilonok és dúsan befuttatott lugasok, pergolák, valamint természetes anyagokból készített kerti bútorok. Megkönnyíti dolgunkat, ha van némi kézügyességünk, hiszen nagy szerepet kaphatnak kertünkben a régi, feledésbe merült, padláson megbújó, nagymamától örökölt patinás kerti bútorok, eszközök és antik faanyagok, melyek alkotó kezünk nyomán kertünk pompás ékességeivé válhatnak. A kertet átszelő, kanyargó ösvények anyaga is környezetbe illő (vagy onnan származó) természetes kövekből, fából, apró kavicsból készül. Néhány jellegzetes növény: rózsafélék, csillagfürt, lángvirág, mályvafélék, gyűszűvirág, szegfű, gólyaorr, szarkaláb, lonc, vadvirágok és különböző díszfüvek.

     

    Családi kert

     

    Egy családi kertre különösen igaz, hogy nem csupán vizuális élményt kell nyújtania, hanem valamennyi családtag (esetenként 2-3 generáció) kedvében is kell járnia. Elsődleges célja, hogy az esetlegesen merőben eltérő igényeket és szükségleteket harmonizálja, és meg kell találnia a közös nevezőt. Tehát a különböző funkciók harmonikus együttélését kell biztosítania, a szórakozás, pihenés, játék és a nevelés mezsgyéjén egyensúlyozva.

     

    Bár minden kert esetében felmerül, azonban a családi kertnél sokkal dominánsabban érvényesül a változó igényekhez történő aktualizálás. (Gondoljunk csak pl. gyermekeink ruházatára! Amit egyik évben még hordanak, azt a következő évre már kinövik, ami persze nem azt jelenti, hogy kidobjuk, hiszen átalakítással, kisebb toldással-foltozással tovább hasznosítható.)

     

    A biztonság legyen feltétlenül az egyik meghatározó kulcsszó a tervezés és megvalósítás során. Azonban nem szabad túlzásba sem vinni, hiszen gyermekeink fejlődése érdekében elengedhetetlen némi kaland és veszélyérzet biztosítása.

     

    A titokzatosság látszatának fenntartása érdekében rejtek- és búvóhelyeket alakíthatunk ki, amire remekül megfelelnek a lecsüngő bokrok és fák, például a Prunus pendula, Betula pendula Youngii, vagy a közismert szomorúfűz Salix alba Tristis. Ezek a növények egyben romantikus hangulatot is teremtenek, ráadásul különösebb gondozást, alakítást sem igényelnek, a későbbiek során pedig – ha a gyerekek már felnőttek – önmagukban szoliterként is megállják a helyüket.

     

     

    További fontos szempont lehet a gyermekek védelme érdekében a biztonságos, tüske- és tövismentes növények kiválasztása, valamint az, hogy ne legyenek mérgezőek, hiszen néha még egy felnőtt is nehezen tud ellenállni egy hívogatóan színes bogyótermésnek. A teljesség igénye nélkül lássunk tehát néhány kifejezetten mérgező növényt: kecskerágó (Euonymus), tűztövis (Pyracantha), tiszafa (Taxus), ricinus, rhododendron, puszpáng (Buxus), maszlag (Datura), lilaakác (Wisteria), leander (Nerium), kökörcsin (Pulsatilla), kikerics (Colchicum), hunyor (Helleborus), gyűszűvirág (Digitalis), aranyeső (Laburnum) és a szinte valamennyi kertben megtalálható, minden részében halálosan mérgező gyöngyvirág (Convallaria).

     

    Azonban a fentiek fordítottja is érvényes lehet, amikor gyermekeink jelenthetnek veszélyt a fizikai behatásokra érzékeny, féltett és értékes növényeinkre, melyeket célszerű a játszóterülettől határozottan elkülöníteni.

     

    Egy családi kertnek igen fontos funkciója lehet a kertészkedésre, a természet iránti tiszteletre, a növények gondozására és azok mélyebb megismerésére való nevelés, amely a tapasztalatbővítés által hozzájárulhat a felelősségérzet kialakulásához. Erre az a legalkalmasabb, ha biztosítunk gyermekeink számára egy saját parcellát vagy emelt ágyást, melyben saját kedvenceiket nevelgethetik, gondozhatják, így a magvetéstől kezdve a szirmok kibomlásán keresztül a termés szüreteléséig ismerhetik meg a növények titokzatos életét.

     

    Természetesen magunkról, felnőttekről se feledkezzünk meg! Építsünk hatalmas, fedett vagy félig fedhető (esővédett) teraszt, mely a család apraja-nagyjának biztosít kellemes életteret egy közös étkezéshez vagy pihenéshez, és ahonnan természetesen a kis rosszcsontokat is szemmel tarthatjuk játék közben.

     

    Tájképi és természetelvű kertek

     

    Roppant tág fogalmi rendszerű, és számos alapstílus kombinációját foglalhatja magába a fenti összefoglaló elnevezés, melynek két tagja akár igen távol is állhat egymástól, mégis a természet sajátos emberi leképezése kötheti őket össze. Találóbb lenne inkább hitvallásnak, meggyőződésnek nevezni, mint stílusnak, mellyel a természet iránti elkötelezett szeretetünket és tiszteletünket fejezzük ki.

     

    A tájképi stílust a 18-19. század fordulójának újító szándéka hozta létre, megalkotva a romantikus, klasszicista festői és szentimentális kertstílusokat, melyek a környezetet a maga természetességében sajátos eszményi tájként jelenítették meg. Ezek a kertek aszimmetrikus véletlenszerűséggel vannak kialakítva, mértani formáktól mentesek, és határvonal nélkül illeszkednek bele az adott tájba.

     

    A természetelvű kertek kialakulása inkább napjaink kortárs kertművészetének és a környezetvédelemnek sajátos hibridje, ahol rendkívül gondos, tudományos alapokon nyugvó tervezés eredményeképpen alapvetően a természetre bízzák az alakító szerepet, tehát minimalizálják az emberi beavatkozást.

     

    A természetvédelem ötvözése a természetességgel egy tematikus kertben nagy kihívás lehet a tapasztalt kerttervezők számára is. Bármennyire furcsán is hangzik, de ebben az esetben a természetesség gondos megtervezéséről beszélünk, ami önmagában is kissé ellentmondásos, mindenesetre egy biztos: a kertünknek kell a környező tájba illeszkednie és nem fordítva.

     

    A környező táj tanulmányozása során nyert tapasztalataink jó szolgálatot tehetnek, amennyiben kiskertünkben környezet- és természetvédelmi szempontokat igyekszünk érvényesíteni. Új élőhely megteremtésével preferáljuk az őshonos, környezetünk ökológiai adottságainak megfelelő, vadon élő növényfajokat, mindent megteszünk annak érdekében, hogy kertünkbe csalogassuk a hasznos állatvilágot (rovarokat, emlősöket, kétéltűeket), mindezt úgy, hogy a használati funkciókat némileg alárendeljük a természetes fejlődésnek, különös tekintettel annak spontaneitására, mindezt természetesen mesterséges vegyszerek nélkül.

     

    Az így születő kertnek éppen az adja a varázsát, hogy folyamatos és dinamikus változásában a természetes folyamatok esztétikumát érhetjük tetten nap mint nap, biztosítva azt, hogy növényeink beavatkozás nélkül éljék végig teljes vegetációs ciklusukat.

    A természetes hatás megköveteli, hogy az utak, kerítések és egyéb építmények kialakításához helyi természetes anyagokat alkalmazzunk, legyen az a környező bányából származó kő, folyóparton gyűjtött kavics és uszadékfa, vagy a lapályban szedett fűzfavessző.

     

    Természetes, organikus formákat alakítunk ki, illetve hagyunk kialakulni, lassú, kanyargós ösvényekkel követjük a terület esetleges szintkülönbségeit, így a mélyebb részekre akár természetes vízfelületeket is tervezhetünk, mely ha egyben a telek tájra nyíló határa is, akkor tökéletes és harmonikus átmenetet képezhet a kilátás szempontjából.

    KLZ

     

     

     

     

  • написание пресс-релиза
  • статьи для сайта
  • написание статей
  • новости для сайта
  • написание коммерческого предложения
  • продающий текст
  • копирайтинг
  • копирайтер
  • копирайтеры
  • SEO копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные кампании в интернете
  • обслуживание сайта
  • биржи статей