• eyelash growth serum
  • Ma 2018. december 11., kedd, Árpád és Árpádina napja van. Holnap Gabriella napja lesz.

    A Nemzeti Képesítési Bizottság 2016. június 13-i rendkívüli – egyben utolsó – ülésén bejelentették, hogy 2018. július 1-jétől a bizottság megszűnik, szerepét pedig az ágazati készségtanácsok veszik át.

    Az ülésen jelen volt Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár is, aki áttekintést adott a várható változásokról.

     


     

     

    Az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) – melynek vezetőjeként dr. Palkovics László miniszter részt vett az IPOSZ legutóbbi közgyűlésén – 10 államtitkárság jött létre. Ezek egyike a Tudás- és innováció-menedzsmentért felelős államtitkárság, amelyhez a szakképzés és a felnőttképzés is tartozik. A jelenlegi konstrukcióban nem kerül kinevezésre ennek az államtitkárságnak az élére államtitkár, hanem a miniszter felügyeli közvetlenül a helyettes államtitkárokat. Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár a nemzeti képesítési bizottsági tagok megértését kérte, és számít támogatásukra a jövőbeli feladatok végrehajtásakor.

     

    A helyettes államtitkárság legfontosabb elképzelései a közeljövő feladatairól

     

    A legfőbb feladat, hogy a gazdaság szereplőit jobban bevonják a szakképzésbe, és ezért az ágazatokban kell szabályozni a tevékenységeket. 20 ágazati készségtanács jön létre (például közlekedési, gépészeti, informatikai stb.). Ezek a tanácsok 2018. július 1-jétől kezdték meg hivatalos tevékenységüket, összetételük kialakítása jelenleg is folyamatban van, és további kamarai és minisztériumi szakértőket is szeretnének bevonni. A legnagyobb problémájuk azonban az, hogyan tudják elérni, hogy alulról javasoljanak tagokat, és ne csak a nagyvállalatok részéről, hanem a kkv szektor részéről is.

     

    El akarják kerülni, hogy ezekben a tanácsokban nagyvállalati túlsúly jöjjön létre. A tanácsokban olyan vállalati képviselőkre van szükség, akik konkrét vállalkozói gyakorlattal rendelkeznek és vállalkozásokat vezetnek. Kínálkozik a lehetőség, hogy különböző szövetségek delegáljanak tagokat, de az a tapasztalatuk, hogy általában ezek a szervezetek régi megszokás alapján működnek, és nem azok a gazdasági szereplők vesznek részt ezekben a munkákban, akik maguk a gazdasági életben a legfontosabb szereplők, példát mutatnak a modernizálásban, digitalizálásban, informatikai fejlesztésben és továbbképzésben. Az ágazati készségtanácsokban általában meghívott és nem delegált tagok lesznek.

     

    Új stratégiát kell megalkotni, ami rendszerszintű átalakítást igényel majd – a stratégia várhatóan csak nyár végére készül majd el. A tanácsok titkársági teendőit a gazdasági kamarára kívánják bízni, de szorosabb minisztériumi felügyelettel. Az átfogó, rendszerszintű átalakítással óvatosan akarnak haladni, és először egy-egy ágazatnál akarják a változtatásokat kikísérletezni.

     

    Milyen feladataik lesznek az ágazati készségtanácsoknak?

     

    Foglalkozni fognak a tartalomfejlesztéssel, valamint azzal, hogy milyen új szakmák jönnek létre (mivel nagyon gyorsan alakulnak újabb szakmák). Megvizsgálják, hogy lehetséges-e megalkotni egy alap OKJ-t, amelyben csak iskolarendszerű oktatás lenne, és erre épülne az egész felnőttképzés. Az alap OKJ-ban tanítanák az olyan alapkészségeket, mint például a digitális ismeretek, a vállalkozási ismeretek, a nyelvismeret stb.

     

    Az ágazati készségtanácsok feladata lesz annak kidolgozása is, hogy miként lehet a kkv-kat jobban bevonni ezekbe az átalakítási törekvésekbe. Még hangsúlyozottabban kiállnak ugyanis a duális képzés mellett – mindenekelőtt német mintára –, és ebbe a feladatba erőteljesebben be szeretnék vonni a kkv-kat. Gondolkodnak azon is, hogyan lehet a vállalati képzőközpontok rendszerét továbbfejleszteni, hogyan tud három-négy-öt vállalkozás összefogni és egy tanműhelyt létrehozni, miközben a teljes adminisztrációt közülük egy végezhetné.

     

    Azzal is mindenki tisztában van, hogy nincs elegendő szaktanár, akik képesek lennének a megváltozott gazdasági világ működéséhez elengedhetetlen új készségek oktatására. Ilyen esetben miért ne lehetne akkor konkrét gazdasági szakembereket is bekapcsolni magába a képzésbe? A (még a Nemzetgazdasági Minisztérium által) létrehozott 44 centrum egyelőre továbbra is megmaradna, de mivel nagyon eltérő színvonalon működnek, azonos színvonalra kell őket hozni, ami előfeltételezi, hogy egy minősítési rendszert kell kialakítani a számukra. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal helyét és szerepét is meg kell határozni. Az intézményre szükség van, de operatív végrehajtó szerepet kell ellátnia, és a minisztérium által kidolgozott stratégiai koncepció végrehajtására kell koncentrálnia. Cél, hogy a képzés közeledjen a gazdaság igényeihez. A kibontakozó új stratégiának a gazdasági háttere már megjelenik a 2019-es költségvetésben.

     

    A helyettes államtitkárnak a felnőttképzési törvénnyel kapcsolatban az volt a véleménye, hogy a jelenleg is laza törvényt a jövőben tovább lazítani nem lehet, legalábbis mindaddig, amíg mi folyamatszabályozási rendszert követünk. Ha tovább akarjuk a felnőttképzési törvényt lazítani, akkor egy kimenet-rendszerű szabályozásra kell áttérni, amelyhez minősített vizsgaközpontok hálózata szükséges. Ilyen hálózat kialakítása viszont nincs a kiemelt feladatok között.

     

    A szakképzés és a köznevelés viszonya is egy olyan kérdéskör, amelyet ágazati szinten sem lehet megkerülni. Ugyanez vonatkozik a felsőfokú, egyetemi oktatással való viszonyra is. Az ITM-et vezető miniszter, dr. Palkovics László járatos ezeken a területeken, aki új energiákat hozott be a minisztérium tevékenységébe, ezért azt lehet remélni, hogy ez elősegíti majd a szakképzés, a felsőfokú képzés és a köznevelés jobb kapcsolatának alakulását.

     

    A művészeti képzések nem a készségtanácsokhoz fognak tartozni – lévén, hogy azok nem piacorientált tevékenységek, amelyek másfajta rendszert igényelnek, ezért továbbra is az EMMI felügyelete alatt maradnak.

     

    Az IPOSZ-nak arra a felvetésére – mivel rengeteg kérdés merül fel a felsorolt elképzelésekkel kapcsolatban, főleg a mikrovállalkozások és kisvállalkozások oldaláról –, lesznek-e olyan fórumok, amelyeken ezek a problémák napirendre kerülhetnek, a helyettes államtitkár azt válaszolta, hogy erre még nincs konkrét elképzelés. Ő azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a jól működő Felsőoktatási Kerekasztal mintájára egy Szakképzési Kerekasztal jöjjön létre, ahol a stratégiai kérdéseket meg lehet vitatni. Az ezzel kapcsolatos döntés azonban nem az ő kompetenciája.

     

    Összességében megállapítható, hogy a Nemzeti Képesítési Bizottság (amelynek elődje a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács volt) megszűnésével nincs többé olyan szakképzési fórum országos szinten, amelybe a munkaadói, munkavállalói szervezetek és a minisztériumok képviselőket delegálhatnak szakképzési és felnőttképzési stratégiai kérdések megvitatására.

     

    Ez azt is jelenti, hogy az ágazati készségtanácsok szerepe felértékelődik. Ezért fontos lenne, hogy ezekben minél több olyan szakember jelenjen meg, aki ismeri a családi, mikro- és kisvállalkozások világát. Kérjük az ipartestületeket, közöljék az IPOSZ-szal, ha tudomásuk van olyan tagjukról, aki ilyen tanácsban már benne van. Mivel a tanácsok összetétele még nem befejezett folyamat, ezért minél több ágazatban javasolt arra alkalmas vállalkozásokat bejuttatni a készségtanácsokba. Ebben a kérdésben erősíteni kell az együttműködést a gazdasági kamarákkal. Figyelemmel kell kísérni, hogy a változások mennyire hatnak majd ki a megyei fejlesztési és képzési bizottságok tevékenységére, és milyen kapcsolat alakul ki az új ágazati készségtanácsok, MFKB-k és a 44 szakképzési centrum között. A témával kapcsolatban felmerülő kérdésekben az IPOSZ részéről folyamatosan az ipartestületek rendelkezésére áll Solti Gábor igazgató.

     

    Németh László az IPOSZ elnöke

     

     

     

  • написание пресс-релиза
  • статьи для сайта
  • написание статей
  • новости для сайта
  • написание коммерческого предложения
  • продающий текст
  • копирайтинг
  • копирайтер
  • копирайтеры
  • SEO копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные кампании в интернете
  • обслуживание сайта
  • биржи статей