• eyelash growth serum
  • Ma 2019. november 20., szerda, Jolán napja van. Holnap Olivér napja lesz.

    Ökológiai lábnyom, túlfogyasztás, fenntarthatatlanság

    Ma a világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. Felgyorsult, globalizált világunkban a hagyományos közgazdasági mutatók (GDP, HDI, ISEW) már nem képesek leírni az ember termelési és fogyasztási tevékenységének a Földre gyakorolt hatást. Ezt ellensúlyozandó vezették be az ökológiai lábnyom fogalmát és mérési módszerét.

     

    Az ökológiai lábnyom egy olyan érték, amely kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak mennyi földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Az ökolábnyom fogalmát és számítását egy kanadai ökológus, Mathis Wackernagel, illetve kollégái alkották meg 1997-ben.

     

    Az ökolábnyom segítségével összehasonlítható az emberi kereslet és a Föld regenerálódásra képes ökológiai kapacitása. A módszer révén megbecsülhető, hogy az emberiség számára egy adott életmód hosszú távú fenntartásához a bolygónk mekkora részére van szükség. A számítás eredményeképpen olyan kézzel fogható adatot kapunk, amely kifejezi egy személy vagy csoport életszükségleteinek kielégítéséhez, a fogyasztott áruk előállításához és a megtermelt hulladékok megszüntetéséhez szükséges terület nagyságát.

     

    A nemzeti lábnyombeszámolókat 2003-ban kezdték el kiadni a Globális Lábnyomhálózat égisze alatt. A beszámolók 1961-től kezdve évről évre napjainkig számolnak be a világ, illetve 150 nemzet ökológiai lábnyomának és biokapacitásának arányairól. Céljuk egy átfogó és tudományos alapossággal összeállított adatbázis létrehozása.

     

     

    A Global Footprint Network (Globális Lábnyomhálózat) minden évben kiadja a nemzetek ökológiai lábnyomáról készült beszámolókat (NLB), ahol több mint 200 ország és régió változását követik nyomon 1961-től a mai napig. Ezt az évente és országonként 15.000 adatpontból álló adatbázist számos országban (köztük Equador, Franciaország, Németország, Japán, Korea, a Fülöp-szigetek, Oroszország, Svájc és az Egyesült Arab Emirátusok) a politikai döntéshozatal informálására, segítésére is felhasználják.

     

     

    „Az ökológiai lábnyom segítséget nyújt a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez, miközben megőrizzük a legfontosabb természeti erőforrásainkat, és megvédjük az országunkat a jövőbeli veszélyektől” – jelentette ki Benigno S. Aquino III, a Fülöp-szigetek korábbi elnöke az ország ökológiai lábnyomáról szóló egyik jelentésben. „Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.”

     

    Az ökológiai lábnyom egy hektárban megadott érték, melynek kiszámítása során figyelembe veszik egy adott embercsoportnak a tevékenysége során felhasznált, illetve leadott energiát és felesleges anyagokat. A számítást elvégezve arra derül fény, hogy hány hektárnyi föld- és vízterületre van szükség az adott folyamatok fenntartásához.

     

    A biokapacitás a biológiailag produktív föld- és tengeri területek összessége, melyek a fenti igények kielégítésére rendelkezésre állnak egy adott területen. Ez lehet a teljes bolygó, egy térség, esetleg egy ország területe is. Bármely régió gazdaságának – a Föld egészének vagy egy-egy országnak – kiszámítható az ökológiai lábnyoma, sőt egyének, vállalatok vagy akár nagyobb sportesemények környezeti hatását is fel lehet térképezni e módszerrel.

     

    Az ökológiai lábnyom segít meghatározni az emberiség bolygóra gyakorolt nyomásának mértékét. A Globális Lábnyomhálózat legfrissebb adataiból az derül ki, hogy ha minden ember az USA-polgárok stílusában élne, összesen öt Föld nagyságú bolygóra lenne szükségünk a túléléshez. Az emberiség az ökoszisztéma erőforrásaira van utalva, és egy adott nagyságú területre, mely képes az emberi infrastruktúrának helyet adni. Az olyan környezeti változások hatására, mint az erdők kipusztulása, halastavak kihalása és a légszennyezettség, az emberi szükségletek máris meghaladták a bioszféra kapacitását.

     

    Az emberiség környezeti hatása az 1980-as évek közepén érte el a Föld biokapacitását, azóta az ökológiai hiány folyamatosan nő. 2010-ben az emberiség ökológiai lábnyoma 50%-kal haladta meg a Föld biokapacitását. A becslések szerint a 200%-os túllövést (overshoot) 2030-ra érjük el. Fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak az ökológiai lábnyomunk folyamatos növekedésével, hanem a biokapacitás folyamatos csökkenésével is szembe kell néznünk.

     

    Hogy az emberiség a jövőben is képes legyen fennmaradni, elengedhetetlen, hogy nagyobb odafigyeléssel kezelje ezt a kérdést. Ehhez pedig megbízható számításokra van szükség, melyek alapján meghatározható a bioszféra megújuló és nem megújuló kapacitása, magyarán a jelenlegi ökológiai kereslet és kínálat aránya. Az ökolábnyom számítására több elfogadott módszer, kérdéssor is létezik. Nemzetközi összehasonlításban amerikai és kanadai módszerek eredményeit szokták a leggyakrabban összevetni. 1997-es alapítása óta a Globális Lábnyomhálózat évente kiadott beszámolója a legszélesebb körben elterjedt számítási módszer a világon.

     

    A modern kereskedelemnek köszönhetően az emberek, függetlenül attól, hogy hol élnek, a Föld számos különböző területéről származó javakat és szolgáltatásokat használnak, ökológiai lábnyomuk ezért ezen területek összessége, függetlenül a konkrét földrajzi elhelyezkedésüktől. Ha például Londonból rendelünk cipőt, Tokióban készült képregényt böngészünk, miközben Puerto Ricóból származó kávét kortyolunk, akkor lényegesen megnöveljük az ökológiai lábnyomunkat.

     

    A '80-as évek vége óta egyfajta "túllövést" produkál az emberiség, mivel nagyobb az ökológiai lábnyoma, mint a Föld biológiai kapacitása. Az emberiség mai erőforrásigénye, illetve károsanyag-termelése következtében jelenleg egy 1,3 bolygónyi területet használunk el. Ez azt jelenti, hogy a Földnek egy évre és négy hónapra van szüksége ahhoz, hogy regenerálódjon az után, amit mi egy év alatt elhasználunk rajta. Az előrejelzések alapján – ha a jelenlegi populáció fogyasztási szokásai nem változnak meg jelentősen – a 2030-as évek közepére nekünk már két egész Föld bolygónyi területre lesz szükségünk a fennmaradáshoz.

     

    A legnagyobb probléma az, hogy a természeti erőforrásokat sokkal gyorsabban alakítjuk szemétté, mint ahogy a szemetet újra lehetne hasznosítani. Olyan ütemben használjuk a természet erőforrásait, amivel a természet regenerálódóképessége nem képes lépést tartani, így most már a természet által felhalmozott tőkét éljük fel. Ez pedig végül teljesen kimeríti az erőforrásokat, melyekre az emberiségnek – a Föld többi élőlényével együtt – az életben maradáshoz feltétlenül szüksége van.

     

    A Nature, a világ legrangosabb tudományos folyóirata nemrégiben közölte 28 vezető tudós közös tanulmányát a Földet érintő olyan kihívásokról, amelyek drasztikusan megváltoztathatják környezetet - sőt, akár az emberiség létezését is fenyegethetik. Az összeállítás kilenc olyan erőforrást határozott meg, amelyeket a közel hétmilliárd földlakó kisebb, vagy nagyobb mértékben, de egyre jobban kihasznál. Aggasztó, hogy ebből a kilenc erőforrás közül három esetében a küszöbértékeket meghaladta az emberi beavatkozás, s ez már igen komoly változásokat jelez a Föld életében.

     

    A légkörbe kerülő szén-dioxid a globális felmelegedés legfőbb oka. Nem meglepő, hogy ez az egyik kategória, amelyet tekintve már meghaladtuk a határértéket, s ennek hatásait már a bőrünkön érezzük. A kutatók szerint a tűréshatár 350 ppm (egymillió részecskényi levegőből 350 szén-dioxid) lenne, azonban jelenleg már 387 ppm-nél járunk, s a koncentráció egyre jobban emelkedik.

     

    A nitrogén- és foszforszennyezés kategória kissé felemás, ugyanis a gépesített mezőgazdasági termelésnek köszönhetően már a küszöbértéknél magasabb nitrogénszintet mérnek szerte a világban. Ez annyit jelent, hogy több vegyi anyag került a földekbe és ennek következményeként az óceánokba, mint amennyit a bolygó képes feldolgozni, semlegesíteni. A szintén főként műtrágyákban használt foszfort tekintve azonban még van idő változtatni.

     

    Az ózon az egyetlen kategória, amely kapcsán jó hírek érkeznek. A kutatók szerint az ózonréteget károsító anyagokat betiltó 1987-es rendeletnek köszönhetően Földünk ózonpajzsa lassan, de biztosan regenerálódik, s ezért az ultraibolya-sugárzás szintje általánosságban biztonságosnak tekinthető.

     

    Édesvíz-használatban egyelőre ugyan még nem értük el a küszöbértéket, azonban ha a Föld lakossága továbbra is ilyen mértékben növekszik, rövidesen komoly problémáink lehetnek. A Scientific American tudományos magazinnak nyilatkozva az egyik szakember beláthatatlan következményekről beszélt, az olyan területeket tekintve át, ahol már most is komoly problémákat okoz a vízhiány. Ilyen például az Aral-tó környéke Ázsiában, illetve hét jelentősebb folyó – köztük a Colorado – amelyek már nem érik el a tengereket.

     

    Egyelőre még nem érte el a fordulópontot a természetes földterületek - erdők, mocsarak - kihasználtsága, azonban a népesség növekedése miatt egyre nagyobb mértékben alakítják ezeket a régiókat monokultúrás szántóföldekké, illetve településekké. Az élelmiszer iránti egyre nagyobb igény pedig súlyosbítja ezt a folyamatot.

     

    A fajok sokféleségét, a biodiverzitást tekintve az emberiség már eddig is komoly károkat okozott a természetnek. Számos biológus szerint a földlakók ténykedése miatt az elmúlt mintegy ötmilliárd év hatodik jelentős kipusztulási hullámának lehetünk tanúi. Napjainkban a fajok kihalásának mértéke akár ezerszerese is lehet a természetesnek.

     

    Az egyre jobban iparosodó társadalmak egyre több szén-dioxidot bocsátanak ki, ez pedig egyre nagyobb mértékben savasítja az óceánok vizét. Ez rombolja a korallzátonyokat, illetve gátolja újak kialakulását, emellett pedig ellehetetleníti a gerinctelen tengeri lények mészvázának, külső héjának kialakulását. A Yale Egyetem egyik, a közelmúltban elvégzett vizsgálata szerint az óceánok vize jelenleg százszor gyorsabban savasodik, mint az elmúlt húszmillió évben bármikor.

     

    Az emberi működés óriási területeket szennyezett be mérgező vegyi anyagokkal, nehézfémekkel, radioaktív hulladékkal, a kutatók pedig úgy vélik, hogy ezek a vegyületek komolyan károsítják a különböző élőlények génállományát. A korom, a különböző aeroszolok és egyéb veszélyes részecskék a légkörbe kerülve egészségügyi problémákat okozhatnak, emellett hozzájárulnak a szmog kialakulásához. A kutatók egyelőre még nem tudták megállapítani azt a küszöbértéket, ami felett a folyamat jelentős károkat okoz.

     

    Az előbbiekből logikusan adódik a következtetés: világszinten radikálisan csökkenteni kell ökológiai lábnyomunkat. Mit tehet egy ország, mit tehet az egyes ember e cél érdekében? Cikkünk következő részében e kérdésekre keresünk válaszokat.

     

     

    A legnagyobb és legkisebb láb

    Hol áll Magyarország?

    A bolygó és a közvetlen környezet egészségétől azonban az ember saját léte is függ: globálisan a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt az emberiség számára, többek között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában – olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében.

     

    A legmagasabb ökológiai lábnyomú országok csökkenő sorrendben a következők:

    Luxemburg (ökológiai lábnyom: 15,82 globális hektár/fő, deficit: -14,14 globális hektár/fő);

    USA (ÖL: 8,22, deficit: -4,46);

    Kuvait (ÖL: 8,13, deficit: -7,58);

    Egyesült Királyság (ÖL: 7,93, deficit: -7,37).

     

    Ezzel szemben a világ legkisebb ökológiai lábnyomú országai:

    Etiópia (ÖL: 1,02, deficit: -0,44);

    Angola (ÖL: 0,93, ökológiai többlet: +1,61);

    Afganisztán (ÖL: 0,79, deficit: -0,3);

    Banglades (ÖL: 0,72, deficit: -0,32)

    Eritrea (ÖL: 0,49, ökológiai többlet: +0,88).

     

    Bár az európai országok között nem kiemelkedő, világviszonylatban Magyarország ökológiai lábnyoma elég magas. Szakemberek szerint a legnagyobb környezetterhelést az energiafogyasztás jelenti, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozók biztosítják. Ez teszi ki az ország lábnyomának közel kétharmadát. Jókora részt foglal el továbbá az élelmezés, amely az ország lábnyomának egyötödéért felelős. Ennek legfőbb oka a haszonállatok tartása, mivel számukra jelentős legelő- és gabonaterületet kell biztosítani.

     

    A Global Footprint Network adatai szerint tavaly augusztus 1-jére esett a túlfogyasztás világnapja, az idén pedig már június 20-ára. Az év hátralévő részében a Föld csupán “hitelezte” erőforrásait az emberiség számára. Idén az európai túlfogyasztás napja május 10-re esett, és az országonkénti bontásból kiderült, hogy Magyarország június 14-én érte el a túlfogyasztás napját, korábban, mint tavaly, akkor ugyanis még június 20-ára esett ez a nap.

     

    A túlzott fogyasztás következtében a Föld természeti értékei is veszélybe kerülnek. Magyarországon a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának jó az ökológiai állapota. Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették a hazai folyók természetes árterületei, mára az ország folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt, és ezáltal a biológiai sokféleség is nagymértékben csökkent.

     

    Az országonkénti lista élén Katar áll, ahol mindössze másfél hónap alatt, február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. A közel-keleti országot a tavalyelőtt még első helyen álló Luxemburg (február 16.), majd az Egyesült Arab Emirátusok (március 8.), Bahrein (március 10.) és Kuvait (március 11.) követi. A lista másik végén lévő országok december közepe-vége felé érik el a túlfogyasztás napját: ilyen például Marokkó, Indonézia, Niger, Mianmar, valamint Kirgizisztán és vannak országok, amelyek ennyi idő alatt sem használják fel az egy évre elegendő erőforrásokat, például Eritrea, Burundi, a Kongói Köztársaság, Banglades és Madagaszkár. A közlemény rámutat, hogy a fenntarthatóságra mindenkinek törekednie kell: a kormányoknak, döntéshozóknak, vállalatoknak és az egyéneknek egyaránt.

     

     

  • написание пресс-релиза
  • статьи для сайта
  • написание статей
  • новости для сайта
  • написание коммерческого предложения
  • продающий текст
  • копирайтинг
  • копирайтер
  • копирайтеры
  • SEO копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные кампании в интернете
  • обслуживание сайта
  • биржи статей