• eyelash growth serum
  • Ma 2019. október 17., csütörtök, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

    Huszonöt éves a Vállalkozók Ipartestülete


    Idén ünnepli alapításának huszonötödik évfordulóját a dunaújvárosi Vállalkozók Ipartestülete.

    A város lapjában megjelent cikkben Szente Tünde és az ipartestület titkára, Fülöp Ilona időben jóval messzebbre tekintett vissza.

     

    A korábban már jól működő ipartestületek helyét 1948-ban átvette a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szövetsége). Helyi csoportja működött Dunapentelén is, kirándulásokat, sportnapokat, iparos bálokat szerveztek, még saját futballcsapatuk is volt. Fontos feladatuk volt a kontárellenőrzés, de ők végezték el az iparosok járulék-besorolását, az adó megállapítását. Kötelező volt a tagság 1990. április elsejéig, ekkor mintegy ezer tagot tudhatott magáénak a szervezet. Azonban a KIOSZ megszűnésével, huszonöt évvel ezelőtt kétszáztíz ipartestület – köztük a dunaújvárosi – létrehozta az IPOSZ-t.

     

     

    – Az IPOSZ-tól független szervezetként működünk – segít a tisztánlátásban Fülöp Ilona. – Igaz, hogy dunaújvárosi a székhelyünk, de a környező települések iparosai is hozzánk tartoznak. A szolgáltató iparosok vannak a legtöbben, tagságunk gerincét a családi kisvállalkozások alkotják.

     

    A Dunaújvárosi Ipartestület 1990-ben alakult Benkovics Ferenc karosszéria-lakatos mester elnökségével. A vezetőség tagja lett Ániszfeld Erzsébet bőrdíszműves, Ármos Bálint gumijavító mester, Horváth József kőművesmester, Kereki Ferenc testépítő, Nagy László szobafestő-mester, valamint Neichl Mihály adonyi teherfuvarozó. Titkárnak Fülöp Ilonát választották. Horváth József előszállási építőipari vállalkozó 1996-tól látja el az elnöki teendőket.

     

    A testület már az alakuláskor rögzítette, hogy utódja a Dunapentelén és környékén korábban működő iparos szerveződéseknek. Így már nem huszonöt évről, hanem sokkal nagyobb időszakról beszélhetünk. Közös jellemzőjük, mind a mai napig, a szakma becsületének védelme és a kontárok elleni küzdelem. – A kontár szót kétféleképpen is használhatjuk, – hívja fel a figyelmemet Ilona. – Egyrészt, ha valaki hatósági engedélyek nélkül végez valamilyen tevékenységet, másrészt, ha valaki hozzá nem értő módon műveli a szakmáját. Az iparos szerveződések mindkettő ellen harcoltak.

     

    Érdekes az is, hogyan alakult az iparos szervezetek tevékenysége. Kezdetben még anyagelosztással is foglalkoztak, nagyon sok hatósági feladatuk volt, szakmai előírásokat alkottak, azok betartását ellenőrizték. Meghatározták, hogy egy adott településen például hány szabóra, fodrászra van szükség. Szabad-idős tevékenységeket végeztek, népszerűek voltak az iparos bálok, az iparos olvasókörök. Sporttevékenységet is folytattak, például Dunapentelén focicsapatot is alakítottak – meséli.

     

    A korábbi időszakban állami irányítással működtek a KIOSZ alapszervezetek. Egy jogszabály megszüntette őket, s azt mondták, hogy ahol az iparosok igénylik, ott hozzanak létre alulról szerveződő szervezeteket. Dunaújváros és környékén is szükségét érezték, így jött létre a Dunaújvárosi Ipartestületet, amely már önkéntes alapon működött.

    Tevékenységében túl sokat nem változott, feladata az egyéni és társas vállalkozások gazdasági, szakmai érdekképviselete. Tagjai részére közgazdasági, jogi, társadalombiztosítási, munkaügyi, adózási, könyvvezetési tanácsadáson túl igény szerint a vállalkozás teljes adminisztrációját is végzi, képviseli tagjait az eljáró hatóságok előtt. Tanfolyamokat, továbbképzéseket, kiállításokat, vásárokat szervez. Az 1991-ben alapított, saját szerkesztésű és kiadású lapján, az Ipartestületi Híradón keresztül tájékoztat a legfontosabb jogszabályokról, határidőkről, pályázatokról.

     

    A kezdeti hatszáz fős tagság mára háromszázra apadt, aminek egyik magyarázata az önkéntesség, azonban nem elhanyagolható az a körülmény, hogy az ipartestület megalakulásával közel egy időben, 1994-ben létrejöttek a kereskedelmi és iparkamarák: – Az alakulás óta Dunaújvárosban példaértékű az együttműködés az ipartestület és a kamara között – nyugtázza az ipartestület titkára a két szomszédvár viszonyát.

    Kiadvánnyal készülnek a jubileumra, ennek kézirata előttünk fekszik az asztalon:

     

     

    – A szerkesztés fázisánál tartunk. Egy ünnepi taggyűlésen mutatjuk majd be, de terveink között szerepel egy ipartörténeti kiállítás. A könyvben foglalkozunk Dunapentele kézműves társadalmával, régi idők mestereivel, de megszólalnak az alapító tagok is. A gyűjtőmunkában nagy segítségünkre volt Szabó Tamás.

    Ami pedig a jövőt illeti, megkerülhetetlen a gondolat: az erősödő kamarák nem szorítják-e ki az ipartestületeket? A válasz azonban határozottan optimista: – A két szervezet megél egymás mellett, hiszen mások a jogosítványaik. Áttekintetve a múltat, beigazolódott, hogy az iparosok mindig is igényt tartottak a szerveződésre, a közösségi életre. Biztos, hogy a jövőben is így lesz!

     

     

  • написание пресс-релиза
  • статьи для сайта
  • написание статей
  • новости для сайта
  • написание коммерческого предложения
  • продающий текст
  • копирайтинг
  • копирайтер
  • копирайтеры
  • SEO копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные кампании в интернете
  • обслуживание сайта
  • биржи статей