NYÍREGYHÁZA


Pénzügyi egyensúly ingatlan eladással


A nyíregyházi vállalkozói inkubátorház éttermében tartották ülésüket a a 131 éves Nyíregyházi Szolgáltató Ipartestület tagjai. Gyekis Árpád elnök köszöntötte az ötven fős tagságból megjelent 35 iparos társat, és a vendégeket majd beszámolójában összegezte az elmúlt időszakban történteket.

 


 

 

Az ipartestület 2014. évi gazdálkodásáról elmondta: csak nehézségek árán sikerült megoldani a szervezet fenntartását, mivel az ipartestület kiadása több volt, mint a bevétele. Ennek a helyzetnek a megoldására újra megpróbálták az ipartestületi székház felső szintjét értékesíteni.

 

Az utóbbi években ez a felső szint jószerével csak a gondjait szaporította az ipartestületnek, mivel nem sikerült az ott lévő helyiségeket bérbe adni, illetve a meglévő iroda bérlőknél a régóta 35 ezer forinton stagnáló bérleti díjak emelését elfogadtatni. Ezzel szemben az energiaszolgáltatási költségek az évek során emelkedtek, az épület energiatakarékos felújítására pedig nem álltak rendelkezésre források. A lényeg, hogy a bérbeadásokból származó ipartestületi bevételek nem fedezték az iparos székház fenntartását.

 

– Ezt az ingatlanrész eladást több évi sikertelen próbálkozás után idén végre siker koronázta – tájékoztatott az elnök. – A vételárat a vevő a taggyűlést követően utalja át a számlánkra (időközben ez már megtörtént – a szerk.) A tagság részéről egy két javaslaton kívül egyelőre még nem született döntés arról, hogy mit tegyünk a pénzzel. Nyilvánvaló, hogy az elnökséggel ezt a kérdést meg fogjuk beszélni és találunk valamilyen okos megoldást. Egy biztos, megpróbáljuk némiképp növelni ezt a vagyont, mert a tagsággal egyetértésben nem szeretném felesleges dolgokra elkölteni s felélni ezt a tőkét – szögezte le Gyekis Árpád.

 

A taglétszámról szólva az elnök elmondta: az sajnos évről évre csökken. „Van, aki elhunyt sajnos, van aki csak kilépett, minden magyarázat nélkül. Egyetlen fiatal tagunk sincsen. Nem is tudjuk őket ide csábítani, hiszen ma nincs érdekvédelmi törvény Magyarországon. Ez a jelenlegi tagságot alkotó 50 iparos – valljuk be őszintén – már csak nosztalgiából van az egyesületben, hiszen nem tudunk az iparosok problémáin segíteni. Ami jó volt, mint például az ingyenes tanácsadást folytató Jog Pont program, sajnos az is megszűnt” – fejezte be a Nyíregyházi Szolgáltató Ipartestület elnöke, Gyekis Árpád.

 

 

Géresi József ipartestületi alelnök, az IPOSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének elnöke az iparosság helyzetét értékelve többek között elmondta:

– Az ipartestületek szövetségének törekvésével összhangban a megyei szervezet célja is az lehet, hogy az iparosság próbálja meg visszanyerni régi súlyát, hiszen egykor jó kormányzati kapcsolatrendszert sikerült kialakítani, „ma pedig elhagyatott bárányoknak érezzük magunkat”. A '90-es évek végén több tízmillió forint összértékű pályázatok felett bábáskodtunk, mostanság viszont, ha egyáltalán nyerünk valamit, azok is csak néhány százezer forintos projektek.

 

 

Géresi József utalt a megye határ közeli régiós szerepéből fakadóan az ipartestületeknek is adódó eddigi nemzetközi kapcsolatépítési törekvésekre.

– Ez irányú erőfeszítéseinkhez kapcsolódóan bízunk abban, hogy Ukrajna nyíregyházi konzulátusának új vezetője, Arkagyij Gupalo segít majd terveink megvalósításában – utalt a konzul meghívására és felszólalására a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ipartestületek és Kisvállalkozások Szövetségének szakmai civil fórumán elhangzottakra Géresi József. – A mostani gazdasági és társadalmi helyzetben mindkét ország érdeke az, hogy a rendelkezésre álló valamennyi lehetőséget – köztük az új uniós költségvetési ciklus pályázatait – maximálisan kihasználjunk.

 

 

Magyar-román relációban előrehaladottabb kétoldalú iparos kapcsolatokról számolhatott be az IPOSZ megyei elnöke.

– Az oda-vissza találkozókon jó volt érzékelnünk, hogy a szatmárnémeti kisiparosok gyümölcsöző kapcsolatokra törekszenek velünk, szabolcsi társaikkal.

 

 

A szabolcsi iparosok korábbi szatmárnémeti látogatását viszonozó romániai delegáció tagjai nagy figyelemmel ismerkedtek a magyar kormány által speciálisan a nemzeti összetartozást Kárpát-medence szerte erősíteni kívánó, határon átívelő civil és szakmai együttműködést támogató forrásokkal.

 

 

– A határ mentén, annak két oldalán élünk és dolgozunk, de érdemes keresni és megtalálni az együttműködés lehetőségeit, mert együtt könnyebb lesz boldogulni, ráadásul nyelvi problémáink sincsenek, hiszen zömmel magyarul beszélünk - mondta határon átívelő lehetőségekről Géresi József a nyíregyházi ipartestület székházban.

 

 

Majd az arra érdemesek elismerése következett. A Kisipari-vállalkozó munkájának elismeréséül 4 ezüst- és 3 arany gyűrű is gazdájára talált. A rangos elismeréseket Gyekis Árpád (középen) az évszázados múltú ipartestület elnöke adta át. A 25 éves ezüstgyűrűt kapták: Spisák András, Csurka János, Zsiros László és Szakács Mihály (nincs a képen). A 40 éves aranygyűrűre Géresi József, Nagy Miklós és Ladányi Attila (nincs a képen) szerzett méltó jogosultságot.

 

A taggyűlés zárásaként átadott kitüntetések keltette jó hangulatot tovább emelte az a közösen elfogyasztott ebéd, amelyet a nyíregyházi iparosoknak már évek óta ünnepi alkalmakkor otthont adó vendéglő tálalt föl, és amely közben lehetőség nyílott kötetlen, baráti beszélgetésekre.