• eyelash growth serum
  • Ma 2018. június 20., szerda, Rafael napja van. Holnap Alajos és Leila napja lesz.

    Az Ipartestületek Országos Szövetsége jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik már a megalakulása óta. A V4 országokkal lévő kapcsolatok fejlesztése különösen fontossá vált az elmúlt években, sőt évtizedben.

    Ezért az IPOSZ ezeknek az országoknak a szövetségeivel már több projektet is végrehajtott azokban a témakörökben, amelyek az együttműködés és a közös gazdasági térség kialakítása szempontjából is a legégetőbbek.

    Az IPOSZ az európai – elsősorban német, olasz, osztrák – kapcsolatai révén megszerzett információk alapján is azt a következtetést vonta le, hogy az Ipar 4.0 legfontosabb eszközei, így a digitalizáció és a technológiai innováció olyan mértékben fognak beleszólni az egyes gazdasági társaságok életébe, hogy ezzel sürgősen foglalkozni kell, lévén, hogy külföldi partnereink is ezt teszik.

     

     

     


    Az IPOSZ benyújtott egy projektet a Nemzetközi Visegrádi Alaphoz, amelyet el is nyert a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával. Ehhez kapcsolódva került megrendezésre egy konferencia november 17-én, Budapesten, amelyen jelen voltak a Visegrádi 4-ek kézműves szervezeteinek a vezetői, valamint a német és az olasz vezető kézműipari képviselők. Az eseményen részt vett a Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége, az UEAPME igazgatója, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetői, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének képviselői, a képzési oldal képviselői, valamint az egyetemi élet szereplői. Ily módon egy kerek kép alakult ki a témakörben. Igaznak bizonyult az IPOSZ-nak az az elképzelése, hogy rendkívüli és egyre gyorsuló mértékben végbemenő változások zajlanak, amelyek nagymértékben beleszólhatnak a családi, mikro- és kisvállalkozások életébe. A konferencia mindezt a problémakört, a digitalizációt és a technológiai innovációt a családi, mikro- és kisvállalkozások szempontjából vizsgálta, mert előzetesen is itt voltak érezhetőek a legnagyobb hiányosságok.

     

    Mit értenek a mikro- és kisvállalkozások digitalizáció alatt?


    A konferenciát megelőzően a négy visegrádi ország véleményeket gyűjtött össze kérdőíveken a kisvállalkozásoktól, így az előadások már tartalmazták ezeket a véleményeket. A kérdőívek olyan kérdésekre keresték a választ, hogy mit értenek ezek a vállalkozások digitalizáció alatt, használják-e már jelenleg, fontosnak tartják-e. Vizsgálták azt is, hogy a különböző nemzeti stratégiákat a vállalkozások ismerik-e, hallottak-e róla, és egyáltalán, hogyan látják a körülöttük lévő szolgáltató és finanszírozási rendszert ebből a szempontból.

     

    Egészen fantasztikusan érdekes konferencia kerekedett belőle, hiszen mindenki elmondta a vállalkozások véleményére alapuló meglátásait. Hozzá kell tenni, hogy az IPOSZ meghívott még egy egyetemi szakkollégiumot is, ahol az egyetemisták is kifejthették a véleményüket, illetve meghívta az Informatikai Vállalkozások Országos Szövetségét is, hogy a nagyvállalkozások szempontjait is megismerhessék a konferencia résztvevői. A teljes, átfogó kép kialakításához az is hozzájárult, hogy jelen volt a konferencián egy olyan vezető szakképző intézmény is, amely képzéseket folytat ezeken a területeken.

     

     

    A legfontosabb vélemény az, hogy a digitalizáció nem választható dolog, hanem visszafordíthatatlan folyamat. Ez mindenkiben tudatosult, de megoszlottak a nézetek abban a kérdésben, hogy milyen mértékben szükséges ez a kisvállalatok számára. Az volt a vélemény, hogy ez szakmafüggő. Vannak szakmák, amelyek nem nélkülözhetik, és vannak olyan szakmák, amelyek jobban fizikai munkához kötöttek, ahol kevésbé van még erre szükség. A trendek azt jelzik, hogy minden területre és az élet minden részére el fog jutni ez a folyamat, a digitalizáció és a robottechnika, a technikai innováció minden egyes árnyalata. Szakmák fognak eltűnni és új szakmák fognak keletkezni. Tehát digitális készséggel a jövőben mindenkinek rendelkeznie kell.

     

    A családi, mikro- és kisvállalkozások nagy része az alapkészségeket akarva-akaratlanul elsajátítja. Tehát használ számítógépet, rádiótelefont, bizonyos alap applikációkat, de ezen túlmenően egyes kisvállalkozások nem is tartják szükségesnek, hogy menjenek, hiszen azt mondják, hogy ami nekik a hatósággal való kapcsolattartáshoz és egyéb ilyen dolgokhoz szükséges, azt megteszik. De az ő belső életükben például a raktárkészlet-kezelő program, vagy olyan szoftverek, amelyek a belső munkatársak közötti kapcsolatot szervezik, és magas szinten irányítják, az egy 2-3 fős vállalkozásnál nem nagyon szükséges. Ezen a konferencián az IPOSZ ráirányította a figyelmet arra, hogy a családi  mikrovállalkozások (a 10 fő alatti kategória) Európában és Magyarországon is meghatározó részei a gazdaságnak. Magyarországon a vállalkozások több mint 90 százaléka mikrovállalkozás. Sőt, ezeknek a 90 százaléka is a 4 fő alatti. Náluk a digitalizáció bevezetése költséges – ez megfogalmazódott a konferencián –, így nagyon óvatosan haladnak ebben előre.

     

    A gazdasági környezet és a digitalizáció


    A konferencia vizsgálta a gazdasági környezetet is. Kiderült, hogy sok ilyen irányú projekt van, a magyar kormány is sok erőfeszítést tett az utóbbi időben, hogy ezen a területen előrelépés történjen. A nyugdíjasoktól kezdve a lakosság más rétegei felé sok projekt létezik – azaz a kisebb vállalkozások vezetői egyik oldalról be tudnak csatlakozni ezekbe a programokba, hiszen ők is állampolgárok, illetve nyugdíjasok vagy más társadalmi résztvevők. De célzottan, családi és mikrovállalkozások felé irányuló programot nem lehet találni, ezt a gazdasági réteget még nem célozza meg külön program.

     

    A Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, Nikodémusz Antal egy nagyon világos képet rajzolt fel a jelenlegi Ipar 4.0 stratégiáról. Elmondta, hogy platform jött létre Magyarországon a nagyvállalkozások számára, hogy ezen a területen a teendőket koordinálni tudják, és végre tudják hajtani. Ilyen platform a mikro- és kisvállalkozások számára még nem létezik. Ő is úgy látta, hogy szükséges lenne ilyet létrehozni, és erre nyitottság mutatkozott a kormányzat részéről. Ehhez azonban összefogás kellene a vállalkozói szervezetek részéről, és természetesen anyagi források is szükségesek hozzá.

     

    Nemzeti stratégiák – kérdőjelekkel


    A konferencia röviden áttekintette a V4-országokban meglévő nemzeti stratégiákat az Ipar 4.0-val, a digitalizálással kapcsolatban. A vállalkozások között végzett felmérés azt mutatta, hogy a családi, mikro- és kisvállalkozások nagyon keveset tudnak, vagy egyáltalán nem ismerik a stratégiákat. A kérdések arra is vonatkoztak, hogy foglalkoznak-e ezek a stratégiák a családi, mikro- és kisvállalkozások problémáival, vagy csak nagyipari szegmensben kezdték el vizsgálni a kérdést. A V4-országok beszámolóiból az is kiderült, hogy ezek a stratégiák elsősorban makrogazdasági és nagyvállalati szempontokkal és exportorientációval foglalkoznak. Az bizonyossá vált, hogy az egész digitalizálással kapcsolatban igen nagy információhiány van a családi, mikro- és kisvállalkozásoknál, ennek orvoslása egy fontos cselekvési terület a következő időszakban.

     

    Főleg a német és az olasz beszámolókból azt lehetett látni, hogy ott már szolgáltatási rendszerek, a kicsikhez is lenyúló támogatások sokasága működik. Felméréseik is vannak a mikrovállalkozások területéről – mindez ott részét képezi a stratégiának.

    A konferencia ezt nagyon fontosnak tartotta, és az lenne a kívánatos, hogy ezek a stratégiák a V4 országokban is kiszélesedjenek a családi és mikrovállalkozások irányába, amely érintené a platformok létrehozását és az ebben a gazdasági szegmensben végzett szakirányú felméréseket is.

     

     

    A legkisebb vállalkozások elérése nem könnyű, főleg, mert országszerte szétszórva, különböző helyeken tevékenykednek. Így javasolt bekapcsolni elérésük érdekében azokat az önkéntes alapon szerveződő szakmai szervezeteket, ahol ezek a kisvállalkozások megtalálhatóak. Ezt az eddiginél nagyobb mértékben meg kellene tenni, mert nem elég egy kamarai rendszerre alapozott szolgáltatás kialakítása, hanem – nem vitatva a kamara fontosságát – szélesíteni kellene a szolgáltatási tevékenységet ezekben a kérdéskörökben.

     

    Képzés nélkül nincs digitalizált világ


    A konferencia a kérdéskört képzési oldalról is áttekintette, hiszen mindent meg kell tanulni. A résztvevők hangsúlyozták, hogy nem elvont fogalmakat kell tanulni, hanem be kell gyakoroltatni bizonyos funkciókat. Tehát olyan gyakorlatorientált képzési típusokra van szükség, ahol a vállalkozók el tudnak szakadni a munkájuktól egy rövidebb időre, amely költségben kigazdálkodható a számukra, és amikor be tudják gyakorolni a digitális világhoz nélkülözhetetlen alapfunkciókat.

     

    A konferencián szót kaptak az egyetemisták is. Digitális szempontból nagyon jól fel vannak készítve, szinte minden szükségest tudnak, főleg pénzügyi és gazdaságpolitikai területeken. Az azonban világossá vált, hogy nem kötődik ez a tudás szervesen a gazdaság, a piac igényeihez. Ennek a tudásnak a gazdaságban való konkrét alkalmazása érdekében több kapcsolatra van szükség az egyetem és a gazdaság világa között – különösen igaz ez a mikrovállalkozásokra.

     

     

    Növekvő generációs távolság és anyagi problémák


    Szó esett a generációs problémákról is, hiszen a vállalkozások nagy részében idősebb szakemberek dolgoznak. Látható, hogy a generációs távolságok gyorsuló iramban nőnek. Az is látható viszont, hogy az idősebb korosztályok sem tehetik meg, hogy bizonyos alapképességeket ne sajátítsanak el, mert különben a saját cégük fizikai létezése kerülhet veszélybe. Az új gépeket digitális technológiával fogják ellátni, azok nélkül nem lehet majd költségarányosan termelni, se szolgáltatni. A kormányzat is elég gyors iramban digitalizálja a saját rendszerét, és egyszerűen előírja a vállalkozások számára (mint például a cégkapu esetében), hogy a jövőben digitálisan tartsanak kapcsolatot. Ez arra kényszeríti a kisvállalkozásokat, a legkisebbeket is, hogy foglalkozzanak a kérdéssel, ami külön anyagi terhet és további képzést jelent a számukra.

     

    Az anyagi problémák egyértelműen megfogalmazódtak. Olyan mértékű kiadásokról van szó, amelyeknek fedezetével a legkisebbek nem feltétlenül rendelkeznek. A kérdőíves válaszok a marketinget is emlegették, mint a digitalizálás igen hasznos részét, de ugyanakkor leírták, hogy a kis cégek számára a marketing drága, és sokuk a szükséges személyi bázissal sem rendelkezik. Hátrányban vannak ezen a területen. A családi és mikrovállalkozások számára a digitalizálás és a technológiai innováció területén nagy szükség lenne az úgynevezett pozitív diszkriminációra. Ez a pozitív diszkrimináció megfogalmazódott a Kisvállalkozói Törvényben is.

     

    A digitalizáció veszélyeiről – hol a határ?


    Az UEAPME, a Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének igazgatója egy rendkívül izgalmas előadást tartott a digitalizáció biztonsági veszélyeiről, amelyek folyamatosan növekednek. Látni, hogy olyan hatalmas információhalmaz alakult ki a világban, amelyet már senki sem képes uralni. Az információ egy részét bárki át tudja tekinteni, de az egész egységet már senki. Éppen emiatt a gyors digitalizáció növekvő veszélyeket jelent a kis cégeknek. Aggasztja őket, hova kerülnek az ő információik, adataik. Ki fogja kezelni őket, eljutnak-e a konkurenciához? Egyáltalán hogyan fog az egész működni a törvénykezési oldaláról? Ezért a mikro- és kisvállalkozások egy része azon az állásponton van, hogy talán jobb nem digitalizálni addig, amíg nem lehet világosan látni, mi fog történni ezen a területen.

     

    Megosztott volt a vélemény abban is, hogy hol van az a határ, ahol már digitalizálni kell, és ahol még nem szükséges. A szoftverek kérdésében is olyan álláspontok alakultak ki, hogy egyes szakmákban még nincs rájuk szükség, más szakmák meg azt mondták, hogy át lehet venni a nagyok szoftvereit bizonyos módosítással. Megint más vélemények azt tükrözték, hogy ez nem így van, mert mindenképpen jelentős költséggel kell adaptálni a szoftvereket az adott cégre.

     

    Világossá vált, hogy a mikrovállalkozásoknak szükségük van folyamatos és rendszeres segítségre, olyan szolgáltatási rendszerekre, amelyek az ő jellegzetességeikben gondolkodnak, olcsóbb megoldást kínálnak, s amelyeket felkereshetnek azokkal a kérdéseikkel, problémáikkal, amelyeket a digitális világ rájuk kényszerít. A szolgáltatás fontossága mellett összefoglalva hangsúlyosan megfogalmazódott a forráshiány és a folyamatos továbbképzés szükségessége.

     

    V4: szélesebb körű együttműködésre van szükség


    Az IPOSZ egy tanulmányban fogja összegezni a konferencián elhangzottakat. Természetesen csak meghatározott keretek között, bizonyos nagyságrendi problémákat lehet összegezni. Az egész problémakör ugyanis olyan terjedelmű, hogy például a német kézműipar az összes párttal együttműködve négy évig dolgozott azon Észak-Rajna-Vesztfáliában, hogy egy több száz oldalas átfogó tanulmányt hozzon létre, amely a kézműipar jövőbeni fejlesztési lehetőségeit mutatja be. Ez a tanulmány is megmutatja, hogy az egész problémakör bonyolultsága növekszik, és lassan odáig fog fejlődni, hogy nem csak életmód-változási kérdéseket, hanem társadalmi modellproblémákat is kezd érinteni.

     

    Természetesen ez a konferencia ilyen mélységig nem elemezte ezt a kérdéskört, hiszen egy konferencia nem elegendő erre. Minden kormányzati tényező arra biztatta az IPOSZ-t, hogy folytassa a V4 országokkal való együttműködésre való törekvést a Visegrádi Alapon belül is. Az IPOSZ ezt igyekszik megtenni, és szeretné a saját tagságát is a legszélesebb körben informálni.

     

    Versenyképesség és átalakuló foglalkoztatás


    A konferencián előadás hangzott el a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője, Lázár András részéről is. Röviden szólt a V4 országoknak – mint közös gazdasági térségnek – a jelentőségéről, és ezen belül a KKV-szektor együttműködésének jelentőségéről is. Hangsúlyozta, hogy van egy európai Visegrád, egy regionális Visegrád és egy digitális Visegrád. Mindhárom terület kiemelt fontosságú a V4 országok együttműködése szempontjából, különösen a közös megoldások keresése érdekében. A regionális Visegrádnál aláhúzta a kelet-európai együttműködés szélesítésének és az EU további bővítésének a fontosságát. A digitális Visegrád pedig a gazdasági versenyképességét hivatott segíteni ennek a régiónak. Mindkét minisztérium hangsúlyozta a 2018. január végére tervezett II. Regionális Digitális Csúcstalálkozó fontosságát, mint a magyar V4 elnökség egyik legnagyobb eredményét. Az IPOSZ által rendezett konferencia eredményei hozzá tudnak járulni a csúcstalálkozó gondolatvilágának bővítéséhez. A Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről reményüket fejezték ki, hogy ennek a projektnek lesz folytatása, sőt akár további kiszélesítése. Elmondták, hogy mindig támogatták azt, ha a Visegrádi Alapnak van gazdasági fókusza.

     

    A konferencián sok szó esett a foglalkoztatásról is. Pontosan azért, mert a mikrovállalkozások több mint 50 százalékos részesedéssel bírnak jelen pillanatban a foglalkoztatásban, és egyáltalán nem mindegy, hogy a robotizálási és globalizálódási folyamatok hogyan hatnak majd ki a foglalkoztatási területre. Többféle vélemény alakult ki. Az egyik szerint nagyon gyors lesz a robotizálás, és ez behatol a mikro vállalkozások világának minden területére, ami által gyakorlatilag rengeteg munkahely fog megszűnni. Bár a digitalizálás új munkahelyeket is fog teremteni, de az elhangzottak szerint körülbelül kétszer annyi munkahely fog megszűnni, mint amennyi keletkezik. Nem volt igazán válasz arra, hogy mi fog történni a felszabaduló munkaerővel. Ugyanakkor a vállalkozások jelenleg azt érzékelik, hogy egyre növekvő munkaerőhiány van, most már betanított munkás szinten is – azaz a két jelenség egyszerre van jelen.

     

    A másik vélemény – így az IPOSZ véleménye is – azt fogalmazta meg, hogy bármennyire fontos és gyors a robotizálás, lesz egy csomó olyan szolgáltatás, főleg fizikai munkához kötött és a lakosság igényeit kielégítő, javító, szerelő szolgáltatás, amelyre a következő három évtizedben még bizonyára szükség lesz, messzebb pedig még semmiképpen sem látni. Ezért ma árnyaltan kell azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy mikor szűnnek meg a munkahelyek a robotizálás következtében és főleg milyen területeken. Ennek jobb megítéléséhez szükségesek a már korábban említett szakmacsoportos felmérések a mikrovállalkozások körében is.

     

    A digitalizáció nem probléma, hanem lehetőség!


    Azt viszont nem lehet vitatni, hogy a munka jellege és a munkaeszközök is át fognak alakulni, és bármilyen szolgáltatásról is van szó, a 3D nyomtatók és a robotok világában biztos, hogy mindez segíteni fogja az ember munkáját és nem nehezíteni. A konferencia másik nagy tanulsága, hogy a digitalizálásra nem lehet csak problémaként tekinteni, hanem úgy kell kezelni, mint lehetőséget. A digitalizálás segítségével a kisvállalkozások is jobban meg tudják magukat mutatni a társadalom egészében, sőt távoli országokban is. Olyan helyeken, ahol eddig erre nem volt lehetőségük. A digitalizálással egy kisvállalkozás a szolgáltatásait olyan körhöz is eljuttathatja, amelyet eddig nem tudott elérni. Azokról a társadalmi és gazdasági szegmensekről van szó, amelyek ma már csak digitális csatornákat használnak – az ifjúság szélesebb körei ide tartoznak és még sok más piaci szereplő is, ami által egy új piaci területet is megnyílhat a kisebb vállalkozások számára. Egy bizonyos: az Ipar 4.0-nak, a digitalizálásnak, a robotizálásnak, a technológiai innovációnak jelentős foglalkoztatási kihatásai lesznek, de ezekben a folyamatokban a folyamatosan tanuló emberre a közeljövőben még változatlanul szükség lesz.

     

     

     

     

  • написание пресс-релиза
  • статьи для сайта
  • написание статей
  • новости для сайта
  • написание коммерческого предложения
  • продающий текст
  • копирайтинг
  • копирайтер
  • копирайтеры
  • SEO копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные кампании в интернете
  • обслуживание сайта
  • биржи статей