• eyelash growth serum
  • Ma 2019. szeptember 21., szombat, Máté és Mirella napja van. Holnap Móric napja lesz.

    Valamennyi ország gazdaságának versenyképességét az általános képzettségi szint, a képzés színvonala, határozza meg, ezért az IPOSZ a szakképzésre a gazdaságfejlesztés legfontosabb eszközeként tekint.

    Az 1880-as évektől létező iparos szervezetek jogutódjaként a hagyományos kisipar, a családi, mikro és részben a kisvállalkozások érdekeit képviseli, és közel 180 területi és országos szakmai ipartestületből álló hálózatával e vállalkozói kör számára szolgáltatási rendszerek felépítésében és működtetésében vesz részt.

     

    Az IPOSZ rendkívül pozitívan értékeli a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) létrehozását, 4 munkabizottságának már eddig is lefolytatott tevékenységét, és fontos lehetőségnek látja azt a tényt, hogy részt vehet ebben a tevékenységben.

     

    Már csak azért is, mert egy olyan helyzet állt elő, hogy a nagyipar mellett a hagyományos iparos és kézműves szakmák is utánpótlási gondokkal küzdenek, amikor a lakosság megfelelő kiszolgálását növekvő szakemberhiány nehezíti, és amikor a világban olyan átfogó gazdasági, technológiai és informatikai változások mennek végbe, amelyek messzemenően kihatnak ezekre a szakmákra is.

     

    Az IPOSZ részt vett a SZIT mind a négy munkabizottságában az eddig lezajlott megbeszéléseken, és ennek tapasztalatai és ipartestületeinek véleménye alapján alakította ki álláspontját. Az IPOSZ véleménye szerint a hagyományos javító, szerelő, építő és termelő tevékenység problémáit más eszközökkel kell kezelni, mint egy nagyipari vállalkozásét. Olyan nagyságrendben, amilyen nagyságrendben ez a mikro és kisvállalkozói gazdasági szektor részt vesz a GDP előállításában, a foglalkoztatásban és a lakosság széles rétegei számára folytatott sokrétű szolgáltatás fenntartásában.

    Az IPOSZ felvállaltan a kisipar, a családi, mikro- és kisvállalkozások szempontjából fogalmazta meg javaslatait, és azokra a témakörökre koncentrál, amelyek ma gátolják a jobb hatékonyság elérésében ezt a réteget a képzés területén.

     

    A javaslatokat pozitív és közreműködő szándékkal fogalmazta meg a szervezet, kiemelve azokat a területeket, amelyekben kihasználatlan tartalékokat lát, és amelyekben az ipartestületi hálózat hatékonyan tudna feladatot vállalni. A magyar kisipar mindig is foglalkozott a szakmai utánpótlásának gondjaival, a vállalkozások folyamatos továbbképzésével, a versenyképességének fenntartásával, és a lakosság kiszolgálásának minőségével. Ezért az IPOSZ tevékenységének fontos területe a szakképzés, a felnőttképzés és a továbbképzés.

     

    A sikeres európai országokban a legtöbb új cég mindenhol a szolgáltatás, a kreatív iparok, a tudással, szaktanácsadással kapcsolatos területeken keletkezik. Ezek a területek nagy hozzáadott értéket állítanak elő, ezért jelentősen hozzájárulnak a nemzeti jövedelem termeléséhez.

     

    Az IPOSZ a korábbi nemzetközi tapasztalatai alapján minden lehetséges fórumon szorgalmazta a német mintára működő, de a hazai rendszerre alakított duális szakképzési rendszer bevezetését és megerősítését. A gazdaság több meghatározó szereplőjének javaslatára a kormány 2010-ben ismét előtérbe helyezte a duális szakképzést. Tette mindezt úgy, hogy nem volt az átalakítás minden részlete teljesen kidolgozva, de bízott az érintett szereplők szakmai elkötelezettségében. Az elért eredményekre és a menet közbeni tapasztalatokra építve 2015-ben készült egy módosítás, amelynek célja az elért eredmények megszilárdítása és a rendszer működésének további „finomhangolása” volt.

     

    Miközben egyes szakmákban nő a kereslet a beiskolázható tanulókra, mára bekövetkezett az a helyzet, hogy más szakmákban sajnos egyre több az olyan nemzetközi szinten is elismert, korábban magas színvonalon tanulókat képző szakember, aki hátat fordított a szakképzésnek azon egyszerű oknál fogva, hogy minden más állítás ellenére nem éri meg tanulókkal foglalkozni. A jelenlegi támogatási rendszer a legtöbb szakma esetében nem fedezi a reális költségeket.

     

    Annak érdekében, hogy a gazdálkodók és a tanulók is érdekeltek legyenek a tanulószerződés intézményrendszerének megerősítésében, ami által biztosítva lesz a gazdaság számára a fiatal, szakképzett munkaerő utánpótlása, a tanulószerződéses finanszírozás jelenlegi rendszerét tovább kell fejleszteni. Lépéseket kell tenni, hogy az arra alkalmas mikrovállalkozásoknak megérje, hogy az eddiginél intenzívebben bekapcsolódjanak a szakképzésbe. Az arra alkalmas vállalkozásokat a szakképzési alap terhére fel kell fejleszteni, a szükséges korszerű tárgyi eszközöket a szakképzési centrumokhoz hasonlóan náluk is javítani kell, és el kell érni, hogy a legjobb szakoktatónak is megérje a termelésből időt szakítani a tanulók képzésére.

     

    Látva a gazdaság előtt álló újabb kihívásokat, az IPOSZ – elismerve a külföldi működő tőke idevonzásának fontosságát és hasznosságát, annak a nemzetgazdaságra gyakorolt jótékony hatását – a magyar gazdaság középtávú fejlődésének aranytartalékát a hazai mikrovállalkozások felzárkóztatásában látja. Ez a nagyvállalatok igényeitől merőben eltérő, a réteg igényeihez alkalmazkodó szakképzéssel, továbbképzéssel valósítható meg.

     

    Az IPOSZ célja, hogy az önállóan fejlődni képes hazai mikrovállalkozások – a képzettségük révén – minél előbb innovatív kkv-kká fejlődjenek. Nemzetközi összehasonlításban (UEAPME – új nevén SMEunited – a szerk.) a legszembetűnőbb különbség a kis- és nagyvállalatok között nem a méret,  hanem a munka termelékenysége és jövedelmezősége között van. Ezt a hátrányt ledolgozni csak a mikrovállalkozások korábban, a túlélés érdekében felélt tőkéjük újra feltőkésítésével és az oktatással, a képzettségi színvonal emelésével lehet.

     

    A két célt egyszerre elégíti ki az arra alkalmas mikrovállakozásoknál már meglévő és potenciális gyakorlati képzőhelyek fejlesztése. Ezért különös figyelmet kell fordítani az arra alkalmas mikrovállalkozások megerősítésére, és hogy a szakképzésből a gazdaságban betöltött méretüknek megfelelően kivegyék a részüket. A nagyvállalatok szakemberigényének kielégítése mellett fontos megerősíteni a kisebb településeken tevékenykedő mikrovállalkozásoknál folyó gyakorlati képzést, ha el akarjuk érni, hogy az önállóan fejlődni képes tevékenységükkel hozzájáruljanak a gazdaság versenyképességének növekedéséhez.

     

    Amíg a csúcstechnológiát alkalmazó közép- és nagyvállalkozások (benne a multik) az általuk preferált szakmákat a nagyüzemi gyártásra szakosodott tanműhelyeikben magas szinten, csúcstechnológiák alkalmazásával tudják oktatni, addig egy mikrovállalkozásnál sokkal szélesebb körben alkalmazható, sokrétűbb kompetenciákat képesek a tanulóknak átadni. A munkaerőpiacon ők lesznek azok, akiknek naponta ezernyi új helyzethez kell rugalmasan és találékonyan alkalmazkodniuk. Ők képesek más környezetbe kerülve – igen rövid betanulási időszak után – automatákkal és robotokkal támogatott munkát is végezni.

     

    Az állam számára ez előnnyel járna, mivel olyan kisvállalkozásokból álló gazdasági háttér jöhet létre, amely a duális képzés hatékonysága következtében a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó és innovatív, ezért növekedésre is alkalmas. Bár az államnak a korábbinál intenzívebben kell támogatnia minden, a duális képzésben részt vevő gyakorlati képzőhelyet (aminek fedezetét a gazdálkodók befizetik a szakképzési alapba), sokkal nagyobb az az összeg, amivel a vállalkozás a saját infrastruktúrájának hozzáadásával kiveszi a részét a szakképzésből. Olcsóbb, mint egy tanműhely fenntartása. A gazdálkodók reális költségeinek megtérítése a másik oldalon jelentős anyagi terhet vesz le az állam válláról, miközben nő a gazdaság versenyképessége is.

     

    A duális képzés általános kereteit vizsgálva megállapítható, hogy „a kkv-k szerepvállalásának mértéke nem megfelelő a duális képzésben, nem biztosítottak megfelelő eszközök a kkv-k részvételi aránynövelésének elősegítésére”. A megfelelő eszközök biztosításával látványosan lehetne növelni a kkv-k részvételi arányát és a működésük eredményességét a duális szakképzésben. A szakképzés színvonalának emelkedése sok kisvállalkozás eredményes működéséhez is hozzájárul.

     

    Keresletvezérelt képzési rendszer megvalósítására 2008 óta vannak különböző programok, és ma is elmondható, hogy „bizonyos esetekben az iskolai rendszerű szakmai képzés struktúrája nem megfelelően követi az igényeket”. Elkerülhetetlen a gazdaság régen hangoztatott igényeihez való alkalmazkodás, miszerint (német mintára) a gazdálkodó vegye fel először a diákot! Nem iskola-vállalkozás viszonyról, hanem vállalkozás-iskola viszonyról kellene beszélni.

     

    Magyarországon a 2017/2018-as tanévben 162,2 ezer diák szakgimnáziumban, 74,1 ezer gyerek szakközépiskolában, ebből szakképző évfolyamokon 113,4 ezer fő tanult. Míg a tanulószerződések száma 2018. májusban 53 127 db volt. Ezért egy szerkezeti változtatást körültekintően és fokozatosan kell végrehajtani, nem veszhet el több gyerek a szakképzésből, és további szociális problémákat sem szabad előidézni.

     

    Az Ipar 4.0 tartalmak és a digitalizáció a mindennapjaink része már ma is. Minden ágazatban jelen van, amit nem elég az iskolai képzésben követni, hanem valamennyi gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozásnál is támogatni kell ennek elérését.

     

    Különösen nagy az űr a kisebb vállalkozások felnőttképzést érintő, rövid idejű továbbképzései esetében. Nekik a költségek és a kieső munkaidő is komoly problémát okoznak, s a jelenlegi támogatási rendszert gyakran nem vehetik igénybe. Nincsenek kevés adminisztrációval elérhető források arra, hogy lépést tartsanak egyrészt a GDP-t húzó nagyvállalkozások technikai felszereltségével és igényeivel, másrészt a digitalizáció és a robotika mikrovállalkozásokat érintő ismereteivel. Az már ma is látható, hogy a rohamléptekkel átalakuló gazdaságban nem fognak boldogulni azok, akik nem képesek alkalmazkodni, reagálni az új kihívásokra. Ehhez szükséges az általános képzettségi szint emelése.

     

    A mikrovállalkozások döntő többsége a lakossági szolgáltatások terén dolgozik. A digitalizáció nem választható dolog, hanem olyan visszafordíthatatlan folyamat, amelynek mértéke elsősorban szakmafüggő, de valamilyen formában mindenkit érint. Tehát digitális készséggel mindenkinek rendelkeznie kell.

     

    Olyan globális, transzverzális kompetenciákat kell elsajátítaniuk a fiatal és az idősebb munkavállalóknak is, amelynek birtokában a megszerzett képességeket teljes karrierútjuk során naprakészen folyamatosan alkalmazni tudják a mindennapi munkában. Proaktív módon elébe kell menni a szakmák változásának, hogy konvertálható készségeket tartalmazó szakmai keretrendszer jöjjön létre Magyarországon.

     

    A jövőben az oktatásban, a szakképzésben várhatóan felértékelődnek az egyéni tanulási utak, a fejlesztési és felzárkóztató profilok, a tehetséggondozás, az egyénre szabott motiváció, a sikerélmény és a jó közérzet. A különböző életutaknak, megközelítéseknek és a rugalmas, változékony tanulási környezetnek legalább olyan szerepe van, mint a tanulási kimenetnek, azaz a teljesítménynek. Emiatt elkerülhetetlen, hogy a felnőttképzésben növekedjen a távoktatás szerepe.

    Az Ipar 4.0 alappilléreihez igazodva egyre nagyobb létjogosultsága lesz az idejében elkezdett pályaorientációs képzéseknek, az automatizált robottechnikára épülő, felkészítő, ráhangoló programoknak, pl. egyre több szakközépiskola és felnőttképző vállalkozás programjában jelenik meg a „Robotika szakkör” szabadidős programként, kapcsolódva a fiatalok érdeklődési, szakképzési irányaihoz. A LEGO-robot programozás, már néhány általános iskola felső tagozatos diákja számára is elérhető és izgalmas opciót nyújt.

    Annak érdekében, hogy a felnőttképzők is az Ipar 4.0 hatékony szereplőivé válhassanak, megfelelő szakmai és infrastrukturális felkészültségre lesz szükségük. Ehhez elengedhetetlen a specifikus pályázati programok kiírása, a szervezetek szakmai, logisztikai és infrastrukturális támogatása. A felnőttképzésre hárul a digitalizációval, a modernizálással, az új technológiák, a robottechnika és a mesterséges intelligencia használatával jelentkező igények kielégítése a mikro- és kisvállalkozások szolgáltató, javító-szerelő, a lakosság igényeit kielégítő üzemeiben. Leghamarabb a felnőttképzésnek kell adekvát választ adnia a naponta megjelenő új anyagok, technológiai újdonságok kezelésére, amelyek már modern informatikát és digitalizált rendszert alkalmaznak. Jellegükből adódóan alkalmasak a fizikai munka könnyítésére, a munkaerőhiány csökkentésére.

     

    Ezek folyamatos megismerése és megismertetése érdekében erősíteni kell a kisvállalkozásokat tömörítő szakmai szervezetek szakember- és infrastrukturális hátterét, a fejlettebb országok szakmai szervezeteivel történő kapcsolattartást, az ilyen célú nemzetközi projektek kezdeményezését és az azokban történő részvételt. A modern nagyipart szolgáló mintagyárak mellett javasolt regionális szakági bemutató mintatermeket létrehozni, amelyekben a kisvállalkozások megismerhetnék a technológiai újdonságokat, továbbfejlődésük irányait.

     

    A négy fejezetben (Szakképzés, Felnőttképzés és innováció a mikrovállalkozásoknál, Az IPOSZ kapcsolódása az Ipar 4.0 stratégiához, Statisztikai adatok) megfogalmazott javaslatokat az IPOSZ megküldte Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár (Innovációs és Technológiai Minisztérium) részére, valamint tájékoztatásul a SZIT szakbizottsági vezetőinek is.

    A javaslatok összefoglaló áttekintése

    • Kimenet alapú szabályozás, továbbfejlesztése, az üzemben, vállalkozásban eltöltött gyakorlat objektív beszámítási rendszerének kialakítása.
    • A különböző képzési szintbe való belépési kulcskompetenciák egzakt mérése.
      • „Információs hidak” kialakítása a felnőttképzés szereplői között.
      • Folyamatosan töltött országos adatbázis létrehozása regionális igények figyelembe vételével.
      • Független vizsgaközpontok a szakképzési centrumok bázisára épülve. A RKK-k bevonása a hiányzó infrastruktúra pótlásába.
      • Egymástól merőben eltérő ágazatok igényeinek kielégítése (nagyipari és kisipari, eltérő szakmai és gyakorlati tartalmak megjelenítése).
      • Az egyedi megoldásoknak tágabb teret engedő szabályozás kell.
        • Felnőttképző szervezetek együttműködésének ösztönzése – konzorciális pályázatokkal.
        • A felnőttképzésben rejlő lehetőségek népszerűsítése az idősebb generációk körében is.
        • A felnőttoktatás interaktívabbá tétele (visszacsatolás és az utólagos hatáselemzés fontossága).
        • Vállalati piackutatás, megfelelő arányban a kis vállalatok körében is. Képzések sokkal hatékonyabban, testre szabottabban.
        • A felnőttképzés legyen a munkaerő-piac számára versenyképes, gyorsreagálású, akár egyénre szabott.
        • Internetes közösségi portálok integrálása a digitális oktatásba (Facebook).
        • Szakképzési programok és pályázati lehetőségek összekapcsolása (pl. vállalkozóvá válást ösztönző pályázat).
        • A külföldi tapasztalatok megismerése és közvetítése a digitalizálás, a robotizálás, a technológiai újdonságok felhasználása területén főleg a kis vállalkozások részéről.
        • Kapcsolódás külföldi szakképzési programokhoz, gyakorlati lehetőségekhez.
        • Szakmai, technológiai bemutató központok kialakítása kis vállalatok számára is.
        • A szakképzés innovációjával párhuzamosan, professzionális marketing stratégia kialakítása
        • OKJ-s központi vizsgafeladatok és vizsgáztatás digitalizálása ahol erre lehetőség van.
        • A mesterképzés megerősítése adott szakmákban, átjárhatóság a mesterképzésből a felsőfokú képzésbe.
        • Pozitív diszkrimináció a kisvállalkozások képzéseihez, és a nehéz anyagi körülmények közt élők esetében.
     

     

  • написание пресс-релиза
  • статьи для сайта
  • написание статей
  • новости для сайта
  • написание коммерческого предложения
  • продающий текст
  • копирайтинг
  • копирайтер
  • копирайтеры
  • SEO копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные кампании в интернете
  • обслуживание сайта
  • биржи статей