• eyelash growth serum
  • Ma 2017. november 25., szombat, Katalin napja van. Holnap Virág napja lesz.

    Új ipartestület alakult és lépett be az IPOSZ-ba


    A Kiskunlacháza és Térsége Ipartestület 2013 közepén alakult, a térségben lévő vállalkozók és szakoktatók összefogásával jött létre. Az idén tagja lett az IPOSZ-nak. Elnöke Krisznai Zsolt szobafestő mázoló és tapétázó mester, szakoktató. Őt kértük az iparos közösség bemutatására.

     

    Bővebben...

     

    PÉCEL

     

    Megújulóban egy régi szervezet-útkeresés


    Az IPOSZ legutóbbi közgyűlésén Papp László, a Péceli Ipartestület elnöke hozzászólásában bejelentette, hogy a város legrégibb civil szervezete újjászerveződik. Majd arról is beszámolt, hogy az önkormányzat az iparűzési adóból 1%-ot visszajuttat nekik, így az ipartestület megélhetése biztosított. Kíváncsiak voltunk, milyen a megújuló ipartestület útkeresése, és felkértük elnöküket, mutassa be törekvéseiket. Íme egy figyelemre méltó elemző írás!

     

    Bővebben...

     

    NYÍREGYHÁZA

     

    Pénzügyi egyensúly ingatlan eladással


    A nyíregyházi vállalkozói inkubátorház éttermében tartották ülésüket a a 131 éves Nyíregyházi Szolgáltató Ipartestület tagjai. Gyekis Árpád elnök köszöntötte az ötven fõs tagságból megjelent 35 iparos társat, és a vendégeket majd beszámolójában összegezte az elmúlt idõszakban történteket.

     

    Bővebben...

     

    MOSONMAGYARÓVÁR


    El kell érnünk, hogy újra rang legyen ipartestületi tagnak lenni

     

     

     

    Májusban tartotta a Mosonmagyaróvár és Vidéke Ipartestület éves közgyűlését, amelyen megválasztották öt évre az új vezetőséget is. Az eseményen jelen volt Németh László, az IPOSZ elnöke, aki beszédében az érdekképviseleti munka hatékonyságának növelését jelölte meg a szövetség kiemelt feladataként. A különböző egyeztető fórumokon való aktív részvétel mellett erősíteni szeretnék a kapcsolatot a kormányzati szervezetekkel, az önkormányzatokkal és a főhatóságokkal, hogy az ipartestületek és tagságuk megfelelő érdekképviselethez jussanak.




    A közeljövő tennivalója lesz a kereskedelmi és iparkamarával való egyeztetés az együttműködés lehetőségeiről. A kötelező regisztrációs díjat az iparosság adóteherként éli meg, ezért lenne lényeges, hogy ennek fejében több szolgáltatást kapjanak, akár a kamarai törvény módosítása révén is.

     

    Az IPOSZ elnöke rámutatott arra is, hogy az uniós források elosztásánál a mikro- és családi vállalkozásokra a jövőben jobban oda kellene figyelni. A 2007-2013. közötti ciklusban a mikrovállalkozások az összes forrásnak nagyon kis részét kapták támogatásként – emlékeztetett, és úgy vélekedett, hogy 2014-2020. között ennek lényegesen nagyobbnak kell lennie.

     

    A kisvállalkozások a növekedési hitelprogramból 2014-ben nem tudtak úgy részesedni, mint ahogy szerettek volna, mert a kereskedelmi bankok az első ütemben a kis cégek által szükségesnek tartott hiteleknél nagyobb összegek kihelyezésében voltak érdekeltek. Megjegyezte, hogy a bankok még mindig kockázatosnak tartják a kisvállalkozások, a mikro cégek hitelezését, de az IPOSZ abban bízik, hogy lesznek olyan lépések, amelyek hozzásegítik őket is a kedvezményes hitelkonstrukciókhoz.

     

    Németh László szerint fontos lenne az iparosoknak, hogy a mikro cégek is helyzetbe kerüljenek az uniós pályázatoknál, és ne csak a termelői tevékenység, hanem a szolgáltatóipar is kapjon lehetőséget. A kisvállalkozókból nőhet majd ki a hazai iparnak az a szegmense, amely előbb-utóbb külpiacra is tud majd termelni, szolgáltatni, esetleg stabil beszállítója lehet egy-két nagyobb vállalatnak – jegyezte meg.

     

    Egyszerűbb pályázatok kellenek. Az IPOSZ tagsága fontosnak tartja, hogy egyszerűsödjön a pályázati rendszer, könnyebben lehessen beadni a jelentkezéseket, és ne kelljen ehhez külön szakértőket igénybe venni.

     

    Reményeik szerint elindulnak majd olyan programok, folyamatok, amelyek bővítik a kisiparosok lehetőségeit, ilyen lehetne a lakáspiac élénkülése. Az országos elnök elmondta azt is: az iparostársadalomnak elvárása, hogy a kormány szélesebb körben egyeztessen a szakmával, az iparos réteget is vonja be a folyamatba, például az országos bértárgyalásokba és a továbbképzések területén jelenjen meg a szakma véleménye.

     

    Az Ipartestületek Országos Szövetsége is értékeket őriz a népi kézművességi szakmák támogatásával, és a szervezet ezen oldalát is szeretnénk megmutatni – mondta az elnök. Azért nagyon fontos ez a tevékenységük, mert olyan kihalt szakmákat ápolnak ezek a kézművesek, amelyek feledésbe merülnének. Ezért jelentős az együttműködés a Nemzeti Művelődési Intézettel, amelynek keretében felkarolják ezeket a szakmákat.

     

    Az ipartestület 2014. évben végzett munkájáról Winkler Károly elnök számolt be. „Mozgalmas évet zártunk és elmondhatjuk, hogy az alapvető célkitűzéseinket ismét sikeresen megvalósítottuk. Tevékenységünk nagyon szerteágazó. Nagy létszámú rendezvények szervezését tudhatjuk magunk mögött. A mai gazdasági helyzetben az előző évekhez képest a civil szervezetek számára a 2014-es évben kevesebb pályázati finanszírozási lehetőség adódott, illetve megszűnt. Ennek ellensúlyozására ipartestületünk a 2014-ben a szervezeti élet hatékonyabbá tételével igyekezett munkáját bővíteni, fejleszteni. Az egyik legfontosabb célunk aktivizálni a tagságunkat. Ezen felül egyre több fiatal iparos bevonása és támogatása minél szélesebb körökben.”

     

    Az MV Iparos Újság olvasói Banyár Tamás ipartestületi titkár tudósításai alapján a mosonmagyaróvári iparos közösség minden fontos rendezvényéről olvashattak. Ezért most az elnöki beszámoló részletesebb ismertetésétől a továbbiakban eltekintünk.

     

    Következzék inkább két beszédes szám: az ipartestület létszáma 2013 elején 185 fő volt, jelenleg 193 tagot tartanak számon. Nem csökkent, mint sajnos sok ipartestületnél a létszám, hanem nőtt. Nem véletlenül. Idézzük Winkler Károly elnök szavait:

     

    „Alapító elődeink, iparosaink szellemi örököseiként a több évszázados iparos hagyományok ápolásával, illetve azok korszerűsítésével, a mai elvárásoknak megfelelve, el kell érnünk, hogy újra rang legyen ipartestületi tagnak lenni. A közös fellépés ereje az egyéni iparos erkölcsben, az emberi és szakmai megbízhatóságban rejlik. Követnünk kell elődeink testületi hagyományait, iránymutató és járható utat kell mutatnunk az utánunk következő iparos és vállalkozói nemzedéknek!”

     

     

    (A cikk Banyár Tamás titkár tudósítása alapján készült)

     

     

     

    A tisztségviselő választás eredménye:

    Elnök: Winkler Károly

    Alelnök: Kulacs Zoltán

    Elnökségi tagok: Bősi Éva, Czakó Csaba, Domonkos Sándor, Fenes Gábor, Kárpáti Zoltán, Szabóné Papp Zsuzsanna, Tuba Szabolcs,

    Póttagok: Dallos Tamás, Kovács Nándor

     

    Pénzügyi Felügyelő Bizottság:

    Kránitz Ferenc, Heveder Zoltán, Tonomár Tibor

     

     

     

    A kimagasló munkát végzett tagok elismerése, emléklapok és oklevelek átadása, a mesterfokozatokat elnyertek és a jubilálók méltó köszöntése sem maradt el.

    10 éves jubileumi oklevelet Bolla Gyula, Czigány Mihály, Domonkos Vince, a Family-Friss Kft., a Flexcenter Szifa Kft., Galgóczi Emma, a Magdács Kft., Molnár Miklósné, a M-Uno Kft., a Schlitt és Schlitt Bt. és a WD Bt.

    20 éves jubileumi oklevelet a Sza-Sza Taxi Bt.

    30 éves jubileumi oklevelet Kobli Lajos, Laube Walter Gáborné, Renk János, Winkler László kapott.

     

    25 éves jubileumi ezüstgyűrűt Elek Csilla, Fazekas Balázs, Losonczi Sándor, Pinterics Ferenc, Trapli Zsolt,

    40 éves jubileumi aranygyűrűt Bab Aladár, Varga Frigyes vehetett át

    Aranykoszorús Mester

    Takács István bognár

    Török Mihály vízvezeték szerelő

    Pinterics Ferenc fafaragó

     

    Ezüstkoszorús Mester

    Meichelbeck Gábor villanyszerelő

    Horváth István szobafestő

    Vecsei Zoltán ács

    Winkler Károly villanyszerelő, villamosipari kereskedő

     

    Emléklapot kapott az ipartestületért végzett munkáért Bolla Gyula, Bősi Éva, Dallos Tamás, Heveder Zoltán, Horváth Zsolt, Korcz Miksa, Stark Ernő, Talabér János, Szabóné Papp Zsuzsanna.

     

    CEGLÉD

    „Minden rajtunk múlik, csak akarni kell”

     


    A minap hallott anekdota szerint a hajdani első ceglédi kórházigazgató főorvos-földbirtokos dr. Dobos Ferenc felkérte a jeles ceglédi iparost Tiszavölgyi Kornélt, – aki a tűzvész után kifestette a református nagytemplomot –, hogy kreáljon két oroszlánt a Budai úti ingatlana kapujára. A mester azt mondta, hogy 200 pengőbe kerül a mű lánccal, míg lánc nélkül csak húsz. A jómódú, ám garasoskodó gazda az olcsóbb megoldást választotta, amit az első eső lemosott.


    Akkortájt még senki sem gondolta, hogy a ma művelődési központként és színházként üzemelő egykori pompás ceglédi iparos-palotát államosítják és a KIOSZ helyi szervezete – új székhelyként az örökösöktől – megveszi Dobos doktor úr városi házát, aminek belső helyiségeit, a sztorit mesélő Kovács László tanár úr vezetésével, az EZEREGY CSÍZIÓ Oktatási Kft. festő ipari tanulói újítanak fel a nyáron.

     

    A munka már az új idők szelét jelzi, ugyanis az április végén megválasztott, ifjú emberekből álló új vezetőség elhatározta, hogy az 1886-os alapítási évükhöz méltón ismét pezsgő életet varázsolnak a tatarozás alatt álló pompás székházuk falai közé. Erről beszélgettünk a testület elnökével Spindelbauer Attilával.

     

    Biztos lábakon álló kisiparos vállalkozóként, hogyan jutott eszébe elvállalni a patinás múltú Ceglédi Ipartestület vezetését?

     

    A felszámolás szélére került szervezetünknek még a székháza is kis híján állami kézbe került, de most nem az ötvenes évek erőszakos kisajátításával, hanem a saját hibánkból. Több régi és fiatalabb iparos társam is megkeresett, hogy az esedékes tisztújításkor vállaljam el ezt a tisztséget. Mindent jól megfontoltam és elfogadtam a bizalmat, pedig van dolgom bőven. Családos emberként három gyermek édesapja vagyok. Vállalkozásom gázkészülékek beüzemelésével és javításával foglalkozik.

    Nagyon nagyszerű dolog, hogy fiatalok és idősebbek egyaránt kiálltak az új vezetőség mellett, amelynek további két tagja Márkodi Tamás és Víg Zoltán. A tagság döntő része nemcsak szóban, hanem tettekkel is bizonyítja, hogy érdemes összefognunk a közös céljainkért. Szívügyünkké vált az ipartestület szellemiségének újjáélesztése és a székház felújítása.

     

    A 110 éves székházuk felújítása hogyan és milyen ütemezésben folyik?

     

    Az első hívó szóra iparosok és kereskedők sokasága jelentkezett, hogy anyaggal, munkával járul hozzá a renováláshoz. A viszonylag jobb állapotban lévő hátsó traktusban már festenek, mázolnak az említett kft. ipari tanulói. Rendbe tettük továbbá a redőnyöket, az üvegezést, a gázvezetéket, a tetőt és a gipszstukkókat. A második szakaszban a Bercsényi út felőli helységek felújítása következik, ahol új aljzatbetont is kell készíteni. Kialakítunk egy ügyfélszolgálati irodát és egy helyi mini ipartörténeti múzeumot, ahol létrehozunk egy kisebb szakmai könyvtárat is. Eközben a fűtésrendszert is korszerűsítjük. Ez után kerül sor a külső homlokzatra. Természetesen ismét széppé varázsoljuk a ház előtti kertet.

    Kérem, hogy részletezze a működéssel kapcsolatos terveiket.

     

    Az első nagy lépésként a tisztújító közgyűlésre előkészítettük az új alapszabályunkat, amit el is fogadtunk. Beléptünk a Pest Megyei Ipartestületek Szövetségébe és hamarosan együttműködési szerződést kötünk a kamarával. Felkeressük mind az ötven tagunkat, és megkezdtük a tagtoborzást.

    Az ügyfélszolgálati irodát a Városfejlesztési Kft.-vel közösen tervezzük működtetni. Különös gondot fordítunk arra, hogy segítsünk tagtársainknak a szinte folyamatosan változó jogszabályok között eligazodni. De szolgáltatásaink körébe kerül a már készülő WEB oldalunk is, ahol naprakészen tartjuk az ipartestületre, illetve az iparosokra vonatkozó jogszabályokat s a szakmákat érintő változásokat, valamint tagtársaink számára ott hirdetési felületet is biztosítunk.

    Sokak örömére hamarosan Ceglédre szervezünk tűz- és balesetvédelmi oktatást, amiért az érdekelteknek eddig el kellett utazniuk a városból. Rendszeresen szeretnénk a székházunkban egyéb továbbképzéseket és más szakmai előadásokat is tartani.

    Megbízható kapocs szeretnénk lenni a tagjaink az önkormányzat, az iparkamara, valamint az iparos-képzéssel foglalkozó iskolák között egyaránt. A szakképző intézetekkel való együttműködésnek külön hangsúlyt ad, hogy ismét bevezetik a duális képzést és az ipari tanulók a tudásuk jelentős hányadát az iparosoknál fogják elsajátítani.

    Hajdan híresek voltak szabadidős és kulturális rendezvényeik.

    Valaha rendszeresek voltak az iparos estek, ahol olykor énekesek, vagy a saját dalkarunk és más előadóművészek is felléptek. Messze környéken híresek voltak a ceglédi iparos bálok. A könyvtárat és a múzeumot már említettem, és a minap megérkezett egy zongora, amit iparos társunk ajánlott föl. Lesznek majd érdekes témákban előadói estek, de összejöhetünk utána kártyázni, vagy beszélgetni és természetesen hirdetünk bálokat is.

    Minden rajtunk múlik, csak akarni kell, és a ceglédi iparosokban van civil kurázsi!

     

    Kőhalmi Dezső

     
    További cikkeink...

     

     

     

     

     

    Asztrológus, Horoszkóp készítés, Tanácsadás

     

  • написание пресс-релиза
  • статьи для сайта
  • написание статей
  • новости для сайта
  • написание коммерческого предложения
  • продающий текст
  • копирайтинг
  • копирайтер
  • копирайтеры
  • SEO копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные кампании в интернете
  • обслуживание сайта
  • биржи статей