Egyes autógyártók szerint a hibridautók képezik a közeljövőben az autópiac legfontosabb szegmensét. A Futurist magazin a közeli jövő autójának nevezte a hibridautót. A Toyota és a Lexus 1,7 millió hibridautót adott el 2009 januárjáig. Jelenleg az USA összes autógyártójának a hibridautók a legfontosabb termékei. 2008-ban az egész világon értékesített hibridautók 62%-a az USA útjain közlekedett.

 

Magyarországon is egyre több hibrid kocsi fut, s ez újfajta ismereteket, felkészültséget követel az autószerelőktől. Bár sokat hallani mostanában a hibrid autó kifejezést, a szakmabelieken kívül kevesen tudják, mi értendő e fogalom alatt. A hibrid technológiáról a budapesti Imi Autójavító cég vezetőjétől, Somogyi Imrétől tájékozódtunk, ugyanis ebben a kis magán műhelyben már felkészültek a hibrid gépjárművek szervizelésére.


A hibrid autó átmeneti megoldás a tisztán elektromos autózásig, mivel a mai legjobb akkumulátorokkal legfeljebb 150-200 km-t lehet megtenni egy feltöltéssel. Kivétel az amerikai Tesla Roadster, ami a 300 km-es hatótávolságával kiemelkedik a mai mezőnyből, ám csak kevesen képesek megfizetni – magyarázta Somogyi Imre. - Fejlesztés alatt állnak különböző kutatóintézetekben 600-800 km-es távra is elegendő energiát tárolni képes akkumulátorok is, de ezek piacra kerülésére még tíz, tizenöt évet várhatunk. Addig is jó megoldásnak kínálkozik az egyre terjedő hibrid technológia. A hibrid hajtómű legalább két energia átalakítóból és két energiatárolóból áll. Az energia átalakító többnyire egy belsőégésű motor és egy villanymotor, az energiatárolás formája pedig a folyékony üzemanyag (benzin, gázolaj) egy tartályban, illetőleg elektromos áram akkumulátorokban, vagy ultrakondenzátorokban, esetleg mechanikai energia lendkerékben.


A hibrid meghajtásoknak az erőátvitel módja szerint sokféle változatuk van. Négy jellemző csoportba sorolhatók. A párhuzamos hibridek (pl. Hondától az Insight, a Civic és az Accord hibridek) egyidejűleg két motorral is meg tudják hajtani a kerekeket, a belsőégésű motorral és akkumulátorról hajtott villanymotorral. E rendszerben tehát mind a belsőégésű motor, mind az elektromos motor képes a hajtásláncot forgatni. A legtöbb párhuzamos hibridben a belsőégésű motor és az erőátviteli berendezés között van a villanymotor, de az is előfordul, hogy a villanymotor az autó egyik tengelyét hajtja meg, a belsőégésű motor pedig a másikat (miközben generátoron keresztül tölti az akkumulátort is). Ilyen például az Audi Duo is, amely konnektorból is tölthető hibridautó. A párhuzamos hibridek beprogramozhatók úgy is, hogy amikor kis teljesítményre van szükség, a villanymotor helyettesítse a belsőégésű motort, vagy akár úgy is, hogy jelentős mértékben kiegészítsék a kis belsőégésű motor teljesítményét.


A sorba kapcsolt hibridnél a kerekeket villanymotor hajtja, a villamos áramot pedig a belsőégésű motorral összekapcsolt generátor szolgáltatja. A soros megoldás egyszerűbb, elektromos vezérlése könnyebb, azonban működtetéséhez nagyméretű akkumulátorra és hajtómotorra van szükség. Fékezéskor a jármű mozgási energiáját a villanymotor – generátorként – az akkumulátor töltésére használja fel. A soros rendszer kialakítása és elektromos vezérlése nem túl nehéz feladat, ám a többszörös energiaátalakítás és az akkumulátor töltési-kisülési veszteségei folytán a belsőégésű motor teljesítményének csupán mintegy 60%-a hasznosul. Igaz, ez még mindig jobb a hagyományos autókra jellemző 20%-nál. A soros hibridautók konstrukciója sokkal jobban hasonlít a villanyautókéra, mint a belsőégésű motorral hajtott hagyományos autók vagy a párhuzamos hibridek konstrukciója. Nagy teljesítményigény esetén a villanymotor a generátorból közvetlenül és az akkumulátorból is használ fel áramot. Sebességváltóra nincs is mindig szükség, ám ha mégis, az akkor is sokkal egyszerűbb, mint a hagyományos vagy a párhuzamos hajtású autók esetében. A villanymotor tág fordulatszám-tartományban is jó hatásfokkal működik. A vegyes rendszerű hibridnél a belsőégésű motor nyomatékát egy differenciálváltón keresztül vezetik a kerékre.


A megosztott soros-párhuzamos hibridhajtás egyesíti magában mind a soros, mind a párhuzamos hajtás tulajdonságait. A belsőégésű motor és a kerekek között olyan mechanikai és/vagy elektromos berendezések találhatók, amelyek elválasztják a belsőégésű motor (vagy más elsődleges energiaszolgáltató eszköz) felől jövő hajtást a vezető által igényelt hajtástól. A hibridizáció mértéke szerint is szokás csoportosítani az autókat. A teljesen hibrid (más néven teljes értékű hibrid, full hybrid) bármikor képes akár akkumulátorról, akár belsőégésű motorral, akár mindkettővel meghajtva menni. Ilyen például az újabb Toyota Prius, a Ford Escape és a Mercury Mariner. Ahhoz, hogy a jármű csak akkumulátorról is tudjon üzemelni, nagy kapacitású akkumulátorra van szükség. Azért, hogy a mechanikai és az elektromos energiát könnyebben át lehessen alakítani egymásba, a hajtáslánc megosztott – ettől persze bonyolultabb lesz a rendszer. Egy differenciálműre is szükség van ahhoz, hogy szabályozni lehessen az egyes erőforrásokból nyert teljesítmény viszonylagos arányát. A konnektoros (háztartási hálózatról tölthető) hibrid (plug-in hybrid, PHEV) villanymotort és belsőégésű motort tartalmazó párhuzamos, soros vagy vegyes, teljesen hibrid autó. Nagy menynyiségű elektromos energiát képes tárolni (általában lítium-ionos akkumulátorukban). Az utazás befejeztével az akkumulátor (pl. otthon a garázsban vagy a munkahelyen a parkolóházban) a közönséges elektromos hálózat konnektorához csatlakoztatva feltölthető, és akkor nem kell a jármű saját belsőégésű motorját a töltésre használni.


A rásegítő hibrid járművek (power assist hybrid) elsősorban a belsőégésű motorból nyerik az energiát. Szükség esetén a villanymotor rásegít egy kis plusz nyomatékkal; a hajtáslánc meglehetősen szokványos. A belsőégésű motor és a hajtómű között elhelyezkedő villanymotor lényegében egy nagy indítómotor, amit most nem csak a belsőégésű motor indításához használunk, hanem akkor is, amikor a vezető „rálép a gázra”, növelni akarja a forgatónyomatékot. A villanymotor a belsőégésű motor újraindításához is használható, vagyis álláskor leállítható a főmotor, miközben az elektromos berendezések az akkumulátorról üzemelnek. Rásegítő hibrid hajtással rendelkeznek például a Honda hibridjei. A rásegítő hibridek leginkább abban különböznek a teljesen hibridektől, hogy nem tudnak belsőégésű motor nélkül üzemelni ugyanakkor kevés elektromos energiára van szükségük, ezért az akkumulátoruk is lehet kisebb.


Az enyhén hibrid (lágy hibrid, mild hybrid) autó lényegében egy hagyományos jármű. A kis villanymotor felfogható egy nagy indítómotornak is. Megálláskor, fékezéskor, „guruláskor” leáll a belsőégésű motor, de gyorsan és tisztán újraindul. Az elektromos berendezések (pl. klíma) akkor is működhetnek, ha a belsőégésű motor áll. Fékezéskor visszanyeri az energiát. A villanymotor még az üzemanyag befecskendezése előtt felpörgeti a belsőégésű motort az üzemi fordulatszámra. Hegynek fel vagy előzéskor a villanymotor segít a belsőégésű motornak. A hibrid autók környezetvédelmi előnyei: alacsonyabb a tüzelőanyag-fogyasztás, kisebb szennyezőanyag-kibocsátás, alacsonyabb zajszint, olcsóbb üzemeltetés. Ha a hibridautók jobban elterjednének, nagymértékben csökkenthetne, különösen a nagyvárosok légszennyezettsége. Ezáltal a városi autóforgalomnak tulajdonított megbetegedések - mint például az akut légzőszervi megbetegedések, az asztma, a tüdőkapacitás csökkenése, a zajártalom, az idegrendszeri problémák - száma is jelentősen visszaszorulhatna.


Hátrányok: lassítják az alternatív technológiák (pl. a hidrogéncellás és teljesen elektromos autók) kutatását és fejlesztését a hibridekre költött hatalmas összegek. Szükségük van fosszilis üzemanyagra, ezért nem számítanak a legzöldebb négykerekűek közé. Általában nem túl nagy a végsebességük.