Több mint egy évtizeddel ezelőtt a vállalkozások egy új, bomlasztó technológiával szembesültek, amely azt ígérte, hogy csökkenti a működési költségeket, növeli a termelékenységet és lehetővé teszi az együttműködést a világ minden részéről. Emellett felmerültek aggályok a megbízhatósággal, a biztonsággal és a kormányzati előírásokkal kapcsolatban.
Egy évtizeddel később ugyanezek az ígéretek és aggodalmak merülnek fel a vállalkozások körében a mesterséges intelligencia kapcsán, amely egy generáción belül potenciálisan a legnagyobb hatású technológia lehet.
Ügyfeleinktől azt halljuk, hogy izgatottak, szkeptikusak és aggódnak – mindhárom reakció jogos. Bizonytalan jövő felé tartunk, mivel a mesterséges intelligencia mind az üzleti, mind a fogyasztói világot átalakítja, de nem rendelkezünk pontos előrejelzésekkel arról, hogyan fog kinézni egy mesterséges intelligencia által vezérelt jövő, vagy hogyan készülhetünk fel rá proaktívan.
Csak az előző bomlasztó technológia tanulságaira kell figyelnünk: a számítási felhőre.
A felhő: generációs technológiai ugrás, nem csak helyszíni alternatíva
Sok vállalkozás számára a felhő kezdetben a szerverek, adatok és alkalmazások helyszíni tárolásának alternatívája volt. Olcsó volt, azonnal telepíthető, és mentesítette az IT-t a folyamatos karbantartási terhek alól.
A valóság azonban az, hogy az IT-infrastruktúra elhelyezése csak egy kis része annak az útnak, amelyet ma digitális átalakulásnak nevezünk. A felhőben tárolt szolgáltatások használatával a vállalatok olyan számítási teljesítményhez jutottak, amely olcsó, rugalmas és a változó igények alapján méretezhető volt. Ez tovagyűrűző hatásokhoz vezetett, beleértve a termelékenység növekedését, az együttműködést és a nagyobb fókuszt az adatokra.
Voltak azonban előre nem látható költségek is. Sok céget megleptek az adatátviteli költségek, a túlzott kiépítésből adódó használati számlák vagy az alulszolgáltatás miatti rossz ügyfélélmény. A felhőalapú szolgáltatásokkal kapcsolatos biztonsági és adatvédelmi jogsértések gyakoriak voltak, csakúgy, mint a több ügyfelet egyszerre érintő leállások. Kevesen tudták előre megjósolni ezeket a költségeket, és a legtöbb informatikai csapat nem volt felkészülve ezekre az új kihívásokra.
Hasonló helyzetet látunk a mesterséges intelligencia esetében is. Vegyük például a szoftverfejlesztést, ahol a generatív AI nagymértékben felgyorsíthatja a kódírás folyamatát. Számos példa van, és ezek valóban lenyűgözőek: kódgenerálás, javasolt funkciók és útmutatás különböző nyelveken és keretrendszerekben.
A kiváló szoftver elkészítése azonban nem csak kódírásból áll. A fejlesztők elmondták, hogy idejük mindössze 25%-át töltik ezzel. Ez csak egy része a teljes folyamatnak, amely magában foglalja a tesztelést, a biztonságot, a felügyeletet és sok más területet – ahol a generatív AI még gyerekcipőben jár. Amikor drasztikus változtatásokat hajtunk végre, például a kódírás módjában, proaktívan kell számolnunk az előre nem látható mellékhatásokkal is.
Amint azt a közelmúltbeli hírek is mutatják – például a Samsung megtiltotta a mesterséges intelligencia használatát a ChatGPT-adatszivárgás után – egy ilyen mellékhatás lehet az, hogy a vállalatok kódjait versenytársaik által használt nyelvtanulási modellek továbbképzésére használják. Ügyfeleink izgatottan várják a mesterséges intelligencia alkalmazását a szoftverfejlesztési életciklusban, de jogosan aggódnak a saját kódjuk és szellemi tulajdonuk védelme miatt.
Feladatunk, hogy a mesterséges intelligenciát beépítsük termékeinkbe és szolgáltatásainkba, hogy bemutassuk ügyfeleinknek, hogy megbízhatnak a mesterséges intelligencia által generált kódban, és ellenőrizhetik azt. Eközben feltárjuk a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit a szoftverfejlesztés egyéb területein, például a biztonsági rések észlelésében és magyarázatában.
A bomlasztó technológiák új készségfejlesztési lehetőségeket teremtenek
Kétségtelen, hogy a bomlasztó technológiák félelmet és bizonytalanságot keltenek; ugyanez volt a helyzet a felhővel is. Akkoriban az informatikai részlegek gyakran vonakodtak átadni a kritikus hardver és vállalati folyamatok irányítását bármely külső félnek.
Jogos aggodalmak merültek fel a munkájuk jövőjével kapcsolatban is. Utólag könnyen belátható, hogy bár az informatika már nem elsősorban a helyszíni hardverkezelésre összpontosít, nem tűnt el. Éppen ellenkezőleg, mivel új készségeket sajátítottak el, mint a felhő szkriptelés, a biztonsági kutatás és a rendszertervezés, az informatika még fontosabbá vált a vállalat jövője szempontjából. Ők építészek, akik azt az infrastruktúrát tervezik, amely lehetővé teszi a modern szoftverek és szolgáltatások működését.
A mesterséges intelligencia hasonló lehetőségeket kínál, lehetővé téve az embereknek, hogy megvalósítsák ötleteiket anélkül, hogy szakértő programozóknak kellene lenniük. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia a magasan képzett szakemberek számára is lehetőséget ad arra, hogy új módon alkalmazzák tudásukat, és így felgyorsítsák karrierjüket, ahogy a felhő tette az IT esetében. A szoftverek karbantartásának csökkentése lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy a fejlesztőket inkább stratégiai feladatokra összpontosítsák, és a szakértői munkát szélesebb körben eloszthassák, ahelyett, hogy egyetlen „szuperhősre” támaszkodnának.
Ahhoz, hogy valódi változás következzen be, a felelősségnek és a felügyeletnek kell vezetnie az utat
Amikor 2013-ban a Tableau-nál dolgoztam, a felhőstratégia vezetője voltam. Néhány másik előrelátó vállalat hasonló szerepet töltött be, például Chief Cloud Officer pozíciót. Ma már furcsán hangzik, de ezek a vezetők fontos célt szolgáltak: segítettek a vállalkozásoknak egy új keretrendszert megérteni, evangelizálták a felhőalapú számítástechnika előnyeit, és világos határokat állítottak fel az alkalmazása körül, miközben új koncepciókat vezettek be, mint az infrastruktúra kódként és a GitOps.
Ma újra találkozunk ilyen vezetőkkel: mesterséges intelligencia vezetők, AI-evangelisták – sőt, a Salesforce-nak is van mesterséges intelligencia-vezérigazgatója. Mindannyian az AI lehetőségeit hirdetik, miközben biztosítják, hogy vállalataik felelősségteljesen alkalmazzák azt.
A felhő továbbra is a modern kor egyik legjelentősebb technológiája. A közelmúlt leginnovatívabb vállalatai közül néhány a felhőalapú számítástechnika révén érte el sikereit. Ugyanakkor számos cég elvesztette ügyfelei bizalmát, mert nem volt képes gyorsan és biztonságosan átállni a felhőre.
A mesterséges intelligencia várhatóan még nagyobb hatású lesz, és bár a szervezetek optimisták az MI-vel kapcsolatban, tisztában vannak azzal, hogy a stratégiai gondolkodás hiánya még súlyosabb következményekkel járhat az adatvédelem, a szellemi tulajdon és – ami a legfontosabb – a bizalom terén. Például a 60 Minutes-nek adott interjújában a Google és az Alphabet vezérigazgatója, Sundar Pichai arról beszélt, hogyan lehetne a mesterséges intelligenciát felhasználni dezinformáció terjesztésére, például olyan videók segítségével, ahol bárki bármit mondhat.
A felhő korai időszakához hasonlóan meg kell találnunk a megfelelő egyensúlyt az óvatosság és az optimizmus között. A mesterséges intelligencia nem csupán megváltoztatja azt, ahogyan kódolunk, írunk, kommunikálunk vagy végzünk bármilyen üzleti tevékenységet. Ez mindent megváltoztat, és a megfelelő vezetőkkel készen állunk erre a kihívásra.
Felsoroljuk a legjobb felhőalapú költségkezelési szolgáltatásokat.
Ez a cikk a TechRadarPro Expert Insights csatornájának részeként készült, amely a technológiai iparág legokosabb elméit mutatja be. Az itt kifejtett vélemények a szerző nézetei, és nem feltétlenül a TechRadarPro vagy a Future plc álláspontját tükrözik. Ha érdekel a hozzájárulás, itt találsz több információt: https://www.techradar.com/news/submit-your-story-to-techradar-pro.
Ashley Kramer a GitLab stratégiai és marketing igazgatója.
