A tagadás nem opció
Ha a tükör előtti tárgy a valóságot reprezentálja, akkor a tükörben lévő kép azt a szubjektív lencsét jelenti, amelyen keresztül a valóságot észleljük. A mentális szívósság tehát elsősorban annak a képessége, hogy elkülönítse a tényeket azoktól a hatásoktól, amelyek torzíthatják a látottakat, mint például a tudattalan torzítások, érzelmek és a negatív önbeszéd.
Néha maga a kudarc is szubjektív, és ami az egyik ember számára kudarc, az a másiknak katasztrófa lehet. De ha pontosan belenézünk ebbe a tükörbe, találhatunk néhány általánosan elfogadott példát a kudarcokra – például egy üzleti terv kudarcát, egy kulcsfontosságú ügyfél elvesztését vagy az értékesítési cél elmaradását egy termék bevezetése után. Mary Barra például egy PR-rémálom kellős közepébe csöppent, amikor 2014-ben átvette a GM vezetését, és rögtön a járművek visszahívásával kellett foglalkoznia.
Tudta, hogy a tagadás nem opció. Egy volt amerikai ügyvéd által vezetett vizsgálat során kiderült, hogy az alkalmazottak túlságosan féltek biztonsági aggályaikat kifejezni, ezért Barra elkezdte a GM mérgező bürokráciakultúrájának lebontását. Ez a tapasztalat megmutatja, hogy minden jó vezető valószínűleg találkozik kudarcokkal karrierje során. A kudarcot azonban az határozza meg, hogyan kezeled azt, nem pedig maga a „kudarc”.
Mérje fel, mi történt rosszul
Steve Jobs híresen visszatért az Apple-hez, annak ellenére, hogy mélyen sértette, hogy kiszorították saját cégéből. Közben megalapította a NeXT számítógép- és szoftvercéget, 12 millió dollárnyi saját pénz felhasználásával, de sosem vált igazán sikeressé a piacon. Kudarc? Végül 429 millió dollárért eladta a NeXT-et az Apple-nek, és újra csatlakozott vezérigazgatóként.
Jobs sosem engedte, hogy érzelmei határozzák meg, mi következzen. A vezetők három alapvető lépést tehetnek annak érdekében, hogy a „kudarc” ne legyen a végső szó:
- Először is derítse ki, mi történt. Mi hiányzott? Mit nem sikerült elérni? Fogadja el a kudarc, kudarc vagy félrelépés valóságát.
- Értse meg, miért történt. Melyek a rejtvény hiányzó darabjai, amelyek a kudarchoz vezettek?
- Végül oldja meg a problémát.
Ez könnyen hangzik, de nehéz megtenni – különösen, ha a vezető nem tudja elválasztani a tényeket az érzelmektől. A kudarchoz vezető okok kijavítása nem arról szól, hogyan érezzük magunkat a történtekkel kapcsolatban, hanem a számbavételről és a cselekvésről.
Legyen nyitott a különböző nézetekre
Néha a hiba orvoslása gyors, határozott és megfontolt cselekvést igényel. Mary Barra nem vesztegette az időt a GM átalakítására, és forródrótot hozott létre az alkalmazottak számára, hogy azonnali járműbiztonsági aggályaikat kifejezhessék. Más esetekben olyan innovatív megközelítésre van szükség, amely megkérdőjelezi a hagyományokat.
Mindez a tárgy és a kép közötti korreláció mértékére vezethető vissza (milyen pontosan tükrözi a valóságot) – de ez itt trükkös lehet. Úgy tűnhet, hogy egy művésznek alacsonyabb a korrelációja, mert gazdag belső világának lencséjén keresztül szemléli a dolgokat. Az, hogy hogyan értékeljük ezt a nézetet, attól függ, mit tartunk fontosnak – a pontosságot vagy a látásmódot? Konvenció vagy a dobozon kívüli gondolkodás?
A kettő nem zárja ki egymást. A Harvard Business Review megállapította, hogy azoknak a vezérigazgatóknak, akik kudarcként azonosították a hibáikat, 50%-kal kevesebb esélyük volt a sikerre. Ők azok, akik a tényeket látják, de a kihívásokat lehetőségként kezelik a megközelítésük átalakítására. Az újítók és látnokok képesek túltekinteni a felszínen.
Például Steve Jobs minimalista, felhasználóbarát felületek iránti preferenciája eleinte kihívta a szkeptikusokat, de ez lett az Apple ikonikus termékeinek alapja. Más szóval, hűnek maradni önmagunkhoz, miközben objektíven szembenézünk a tényekkel, olyan mentális keménység, amely megkülönbözteti a vezetőket.
Tükör, tükör: Ki a legfényesebb mind közül?
Elon Musk Falcon 9 rakétája felrobbant az indítóálláson, és magával vitte a közel 200 millió dolláros kommunikációs műholdat. Musk felismerte a problémát, kijavította a mérnöki hibákat, és folytatta. Valójában a „kudarc” lehetővé tette a SpaceX számára, hogy nagyobb kockázatot vállaljon a fejlesztési folyamatban, és hosszú távon pénzt takarítson meg. Egy jó vezető sosem tér ki az igazság elől. Vannak, akik inkább magukévá teszik azt.
Ugyanabban az évben, amikor a GM több mint 30 millió járművet visszahívott, a cég rekordot döntött az eladások terén, és belsőleg és külsőleg is átalakult az arculata. Ahogy Barra mondta a visszahívási válságról: „Soha nem akarom ezt elfelejteni. Szeretném, ha ez a fájdalmas élmény végleg a kollektív emlékezetünk része lenne.” Ez a mentális keménység lényege.
Maga a tükör csupán egy optikai eszköz (egy tökéletlen eszköz), amely segít megtanulni, hogyan értelmezzük a valóságot. A mentálisan erős vezető elfogadja a tényeket, de mindent megtesz, hogy új valóságot teremtsen a cég javára.
